Aktuális ajánlás az aszpirin primer prevenciós használatáról
A US Preventive Services Task Force (USPSTF) közölte a kardiovaszkuláris betegségek (CV) megelőzése céljából használt aszpirinnel kapcsolatos legújabb javaslatait.
- Az aszpirin csökkentheti a súlyos COVID-19 miatti halálozást
- Aszpirin prevenciós szerepéről 2-es típusú diabetesben
- Aszpirinprofilaxis praeeclampsia veszélye esetén
- Az acetil-szalicilsav a kardiovaszkuláris és daganatos megbetegedések elsődleges megelőzésében
- A sztatinok nem befolyásolják a kognitív funkciókat
A kardiovaszkuláris betegségek első helyen állnak az USA halálozási statisztikájában, minden negyedik amerikai állampolgár halálért a CV betegségek a felelősek. Az USA-ban évente 605.000 személy betegszik meg első szívinfarktusában és kb. 610.000 személy kap először stroke-ot.
A munkacsoport a CV betegségek primer megelőzése érdekében 60 év fölött az aszpirin szedését javasolja. A 40-59 éves személyek csoportjában magasabb CV kockázat esetén (ha a 10 éven belüli 10%, vagy magasabb) meggondolandó az aszpirin szedése, de egyéni döntésekről van szó. A 40-59 évesek csoportjában az aszpirin-szedés előnyei csekélyek, de azoknál, akiknél nem fenyeget vérzés veszélye, ez az előny még így is meghaladja a kockázatot. Ezek a javaslatok kizárólag azokra érvényesek, akik anamnézisében nem szerepel CV betegség, és eddig nem szedtek napi rendszerességgel aszpirint.
Az USPSTF JAMA-ban 2022. április 26-án online megjelent közlemény szerint egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre, arra nézve, hogy az aszpirin alacsony dózisai kismértékben csökkentik a kardiovaszkuláris történések (nem halálos kimenetű szívinfarktusok és stroke-ok) kockázatát azoknál a 40 éves, vagy idősebb személyeknél, akiknek nem volt előzetes CV betegségük, de CV kockázatuk emelkedett. A bizonyítékok szerint a haszon abszolút értéke a 10 éves CV kockázat mértékének megfelelően emelkedik, és az összes, élethosszan észlelhető előnyök a fiatalabb korban elkezdett aszpirin szedés esetén nagyobbak. De hozzá kell tenni, hogy az is egyértelműen bizonyított, hogy a felnőttek aszpirinhasználata növeli a gasztrointesztinális vérzések, a koponyaűri vérzések, a haemorrhagiás stroke kockázatát. A veszélyes következmények igen ritkák, de az életkorral egyre gyakoribbak, különösen 60 éves kor fölött. A később elkezdett napi aszpirinszedés előnyei korlátozottak, sőt 75 éves kor körül javasolt megfontolni az aszpirinszedés abbahagyását. Nem világos, hogy az aszpirin csökkenti-e a kolorektális rák előfordulását és halálozását.
A fenti ajánlások nem vonatkoznak azokra, akik primer prevenciós céllal már szedik az aszpirint: ilyenkor azt kell megbeszélni az orvossal, hogy folytassák-e az aszpirin szedését, vagy sem? Tudni kell, hogy miért kezdték el egyáltalán az aszpirint, és értékelni kell a vérzés jelenlegi kockázatait. Aki eddig is minden vérzés nélkül használta az aszpirint, annál kicsi a későbbi vérzés valószínűsége. A Task Force ilyen betegeknek primer prevenciós céllal napi 1 tabletta 81 mg-os aszpirin bevételét javasolja (az USA-ban a legalacsonyabb dózisú aszpirin-készítmények ennyi hatóanyagot tartalmaznak). Számos bizonyíték van arra, hogy napi 100 mg alatti adag elegendő. Ez bébi-tabletta csökkenti a vérzés veszélyét, de ha bevont készítményekről van szó, akkor nincs különbség az egyes készítmények által okozott vérzési kockázat között.
Az aszpirin a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésének csak az egyik eszköze. Erre számos más lehetőség is van: rendszeres testgyakorlat, egészséges táplálkozás, a vérnyomás és a diabetes szabályozás, sztatinok. Ezekhez képest az aszpirin kockázatcsökkentő hatása kisebb: Míg pl. a sztatinok 25%-30%-kal, addig az aszpirin csak 12%-kal csökkenti a szívinfarktus kialakulásának kockázatát, tehát javasolt inkább megfondolni a sztatinok használatát. A sztatinokat már szedőknél az aszpirin előnyei kisebbek. Minden egyes betegnél személyesen kell értékelni a CV kockázatokat és vérzés (pl. peptikus fekély az anamnézisben) veszélyeit. 40-59 éves korban az előnyök és hátrányok általában egyensúlyban vannak, így az aszpirin javallata ismét egyéni megfontolást igényel.
Dr. Allan S. Brett (belgyógyász professzor, University of Colorado, School of Medicine, Aurora) szerkesztőségi közleményében elmondta, hogy az USPSTF-nek az aszpirin primer prevenciós célból történő alkalmazására vonatkozó ajánlásai az utóbbi 30 évben többször változtak. A 2016-os frissítés során szűkítették a primer prevenciós célból azspirinkezelésre alkalmas betegek körét. A 2016-os és a jelenlegi javaslat közötti időben, 2018-ban 3 nagy, randomizált, placebóval kontrollált vizsgálat (ARRIVE, ASPREE, ASCEND) fogalmazta meg kétségeit az aszpirin primer prevenciós használatáról.
Sok esetben általánosságban semmi sem indokolja az aszpirin primer prevenciós használatát, ilyenkor az új USPSTF guideline pontos átnézése, az Evidence Review-vel való összehasonlítása, a három új aszpirin-vizsgálat eredményeinek értékelése segíthet a döntésben.
Dr. Andrew Freeman (National Jewish Health, Denver, Colorado) kifejtette, hogy a kardiológusok szervezetei hasonló javaslatokat tettek az aszpirin használatáról. Az American College of Cardiology már évekkel ezelőtt is ugyanilyen prevenciós elveket fogalmazott meg, a hivatásos társaságoknak évekbe telt, mire elfogadták. Az aszpirin mellett szóló bizonyítékokat ma már tisztábban látjuk, a vérzés kockázata nem jelentős. Az 40-59 évesek csoportjának aszpirinszedéséről elég megosztott a vélemény: ha a beteg a családi előzmények miatt fél a szívbetegségektől, szedjen aszpirint, de szedése nagyon kevés az előnnyel jár, ha az illetőnek korábban semmilyen CV eseménye nem volt, ráadásul az életkorral csökken a szedésével járó előny és növekszik a vérzés kockázata.
Forrás:
Hughes S. USPSTF final recommendation on aspirin for primary CV prevention. Medscape Medical News. April 26, 2022.
US Preventive Services Task Force Recomendation Statement. Aspirin use to prevent cardiovascular disease. JAMA 2022;327(16):1577-1584. doi:10.1001/jama.2022.4983
Brett AS. Should patients take aspirin for primary cardiovascular prevention? JAMA. .2022;327(16):1552-1554. doi:10.1001/jama.2022.2460