Szoros versenyfutás a PARP-inhibitorok piacán
Rendkívül éles fejlesztési verseny alakult ki a PARP hatóanyagcsoportba tartozó rákellenes készítmények piacán. Kevés a szereplő, ám óriási a tét.
Amint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk (Újabb mellrák elleni PARP-inhibitort engedélyezett az FDA (Talzenna, talazoparib)), az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) engedélyezte a BRCA mutációval rendelkező áttétes emlőrák (MBC – metastatic breast cancer) kezelésére a Talzenna (talazoparib) készítményt (kérelmező: Pfizer). A Talzennát az FDA elsőbbségi eljárás keretében (priority review) engedélyezte, ilyenkor a felülvizsgálati időszak a standard eljárás 10 hónapos időtartamával szemben csak 6 hónap. Az FDA idén januárban pedig a reszponder betegek kiválasztásához alkalmazott eszközt is engedélyezte. Ez a BRACAnalysis CDx (Myriad Genetic Laboratories) teszt, mely kísérő diagnosztikai vizsgálatként szolgál még az AstraZeneca és a Merck közös készítménye, a Lynparza (olaparib – 2014. december 16. óta az Európai Unióban már forgalmazási engedéllyel rendelkezik) alkalmazásához is.
Becslések szerint az idei évben az Egyesült Államokban 155 ezer nő szenved áttétes emlőrákban (MBC), és bár a terápiás lehetőségek jelentősen bővültek, a diagnózist követően a betegek kevesebb, mint 30%-a él legalább 5 évig. Előrejelzések szerint a betegek száma 2020-ra eléri a160 ezret. A BRCA-mutációk okozta mellrákos esetek az örökletes mellrákos esetek 25-30%-át teszik ki, az összes mellrákos eseten belül pedig 5-10%-os a részarányuk.
A verseny szereplői
Lynparza: Az AstraZeneca és a Merck közösen forgalmazott készítménye, a Lynparza (olaparib) volt az első, amelyet az FDA MBC kezelésére engedélyezett, még 2018 januárjában. Bár a készítményt az FDA már 2014-ben jóváhagyta a BRCA-pozitív petefészekrák kezelésére, az új indikációt (BRCA-pozitív emlőrák) csak 4 évvel később sikerült megszerezni a hatóságtól. Érdekes a gyógyszer sorsa, mivel egy hajszálon múlott, hogy létezik ilyen készítmény: 2012-ben az újonnan kinevezett vezérigazgató, az azóta is a cég élén álló Pascal Soriot gyakorlatilag a kukából emelte ki a Lynparza leállított fejlesztési programját, mivel nagyon hitt a szerben. Azóta már eljutottak odáig, hogy az AstraZeneca szóvivője szerint a versenytársak nagyjából másfél éves lemaradásban vannak a klinikai vizsgálatok adatai tekintetében.
Rubraca: 2018 áprilisában engedélyt kapott egy újabb szereplő is, a Clovis Oncology készítménye, a Rubraca (rucaparib) is, mely a petefészek, a petevezeték és a peritoneum daganatos megbetegedéseinek kezelésére rendelkezik javallattal, de már tesztelik áttétes emlőrákra is.
Zejula: A gyógyszert egy specialista, az onkológiai szerekkel foglalkozó Tesaro Inc. fejlesztette ki, és az FDA-engedélyt a Zejula (niraparib) 2017. márciusában kapta meg a Rubracával azonos indikációkra (petefészek, a petevezeték és a peritoneum daganatos megbetegedései).
Talzenna: A már bemutatott Talzenna eredetileg nem is a Pfizer saját hatóanyaga volt, a talazoparibot még 2013-ban fejlesztette ki a BioMarin Pharmaceutical, majd 2015-ben a jövőbeni globális forgalmazási jogokat a Medivation szerezte meg. A Pfizer 2016-ban vásárolta fel a Medivationt, és esetükben igaznak bizonyulhat a mondás, miszerint „jobb későn, mint soha”. A PARP-inhibitorok piacán ugyanis a már forgalomban lévő, fentiekben bemutatott szereplők közé nehéz lesz benyomulni, ráadásul az Evercore ISI elemzője, Steve Breazzano szerint aggodalomra adhat okot, hogy szer mellékhatás-profilja némileg kedvezőtlenebb, mint a Lynparzáé – például egyedül a Talzenna okozott hajhullást a PARP hatóanyagú készítmények közül.
BGB-290: Hiba lenne kihagyni a képből a kínai BeiGene jelenleg fázis III. klinikai vizsgálatnál tartó pamiparib hatóanyagú készítményét, még akkor is, ha a klinikai vizsgálat várhatóan csak 2020-ban fejeződik be.
Verseny a legnagyobb piacért, a prosztatarák elleni indikációért
A prosztatarák kezelésére szolgáló javallat megszerzése a kulcs egy hatalmas piacra, mivel a különböző bőrrákos megbetegedések után közvetlenül a prosztatarák a leggyakoribb daganatos betegségtípus az Egyesült Államokban. Évente csaknem 165 ezer új beteget diagnosztizálnak, és körülbelül 30 ezren halnak meg a betegségben, mely minden 9 férfiból 1-et érint, különösen a 65 év feletti és az afro-amerikai populációban gyakori. A tüdőrák után ez a második vezető halálok az amerikai férfiak körében. Becslések szerint az elsőként piacra lépő új PARP készítménnyel még a forgalmazás megkezdésének évében 580 millió dolláros forgalmat lehetne elérni. A versenyben egyértelműen a Clovis Oncology (Rubraca, rucaparib) áll a legjobban, mivel október 2-án megkapta az FDA-tól a „breakthrough therapy” minősítést (lásd lejjebb), és ez várhatóan jelentősen felgyorsítja majd az indikáció kiterjesztésének folyamatát. Ha ez sikerülne, a cég 40%-osra bővítené a PARP hatóanyagú készítmények piacán elért részesedését.
Breakthrough therapy – azaz „áttörést jelentő terápia” kategória olyan gyógyszerek részére, amelyek egyedül vagy kombinációban életet veszélyeztető betegség vagy állapot ellen alkalmazhatók, vagy amelyeknél a fejlesztés korai fázisából származó preklinikai bizonyítékok arra utalnak, hogy a meglévő kezeléseknél egy vagy több klinikailag jelentős végpont esetében hatásosabbak. A breakthrough therapy csoportba kerülést kérvényezni kell, és az FDA 60 napon belül döntést kell, hogy hozzon. A Rubraca esetében október 2-án pozitív döntést hoztak. (Csaknem 100 ilyen kérés érkezik az FDA-hoz évente, átlagosan ezek egyharmadát fogadják el, a felét elutasítják, a beadott kérelmek 10-20%-át pedig a benyújtó vonja vissza.) A bejelentés hírére a Clovis Oncology részvényeinek árfolyama még aznap 10%-ot emelkedett.
A Pfizer tavaly decemberben kötött együttműködési megállapodást az Array Biopharmával, melynek keretében az Array MEK-inhibitor készítményével kombinációban tesztelik majd a Talzennát elsősorban nem-kissejtes tüdőrák és hasnyálmirigyrák kezelésére, de mivel két fázis III. vizsgálatuk is van prosztatarák kezelésére (ARCHES, EMBARK), nem zárható ki, hogy „sötét lóként” jelennek majd meg a versenyben.
Létezik az üzleti sikernek egy másik útja is, ez pedig a piacok kiterjesztése. Ebben jelenleg a Lynparza áll a legjobban, mivel augusztus 24-én a készítményt engedélyezték Kínában, egyelőre rekurrens petefészekrák fenntartó kezelése indikációval. A Lynparza az első olyan gyógyszer, amelyet a kínai hatóságok az új elsőbbségi felülvizsgálati rendszer keretében fogadtak el nemzetközi multicentrikus vizsgálatok adatai alapján. Ágazati szakértők szerint a Lynparza a kedvező fázis III. vizsgálati eredmények miatt hamarosan az Egyesült Államokban első vonalbéli kezeléssé válhat a petefészekrák fenntartó terápiájában.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Can Pfizer's new breast cancer drug Talzenna really make a dent in the PARP field?
PARP battle heats up as Pfizer nabs priority review for talazoparib in breast cancer
Clovis' Rubraca pulls ahead of rivals in prostate cancer with 'breakthrough' nod
Clovis bolsters Rubraca's PARP-leading prostate cancer bid with big-time response data
Key Statistics for Prostate Cancer
Clovis Oncology stock rises 10% after 'breakthrough' designation from FDA
PARP inhibitors arrive in China via new priority review pathway
Pascal Soriot on his rise to become CEO of AstraZeneca
Merck and AstraZeneca’s Lynparza Positive in Ovarian Cancer Trial
BeiGene commences late-stage study of PARP inhibitor pamiparib in gastric cancer
