Az autoimmun szerológiai diagnosztika központi szerepet játszik a nefrológia és a reumatológia területén számos olyan betegség felismerésében, amely kezelés nélkül vagy későn felismerve nagy morbiditással és halálo­zással járhat. Ezen autoimmun betegségek későbbi lefolyása szempontjából alapvető fontosságú a korai felismerés és kezelés. A racionális antitest-diagnosztika fontos része a kórismézésnek és a követésnek.

A csípő-keresztcsonti vagy sacroiliacalis ízület diszfunkciója a deréktáji fájdalom gyakori kiváltó oka, azonban pontos diagnózisa nem könnyű feladat. A konzervatív kezelés egy multimodális programból áll, amely ma­gában foglalja a betegoktatást, valamint a medenceöv stabilizálását célzott nyújtással és manuálterápiával kombinálja. A stabilizáló övek szülést köve­tő alkalmazása is hasznos lehet. Azoknál a betegeknél, akiknél a tünetek konzervatív kezeléssel nem javulnak, előnyösek lehetnek az intervenciós kezelési lehetőségek.

Az IL-17 gátló biológiai készítmények alkalmazásának hatásosságát befolyásoló génmutációt azonosítottak amerikai kutatók.

Az osteoporosis a csonttömeg csökkenésével, a csontszerkezet károsodásával, a csont minőségének romlásával jellemezhető kórkép, amelyben a csontbontás mértéke/sebessége meghaladja a csontépítését. Az osteoporosis korai felismerése alapvetően fontos, csakúgy, mint a csonttörések kialakulásának lehetőség szerinti elkerülése.

Tisztelt Olvasók! Kedves Kollégák! Az Orvostovábbképző Szemle jelenlegi szimpóziumában három, látszólag mozgás­szervi betegséggel foglalkozunk, melyek mindegyikéről kiderül az itt közölt írások alapján, hogy jóval messzebbről kell kö­zelíteni hozzájuk, sokkal távolabbra mu­tatnak, és lényegesen tágabb, általános érvényű, multidiszciplináris megközelítést igényelnek.

Az FDA 2019. március 28-án kibővítette a Cimzia (certolizumab-pegol) indikációit, így az első olyan szert engedélyezte, mely a nem-radiológiai axiális spondyloarthritis kezelésére javallott.

Az utóbbi években véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatok, valamint rendszerezett áttekintések és metaanalízisek erősítették meg, hogy különféle mozgásterápiás eljárások és egyéb működésorientált be­avatkozások nyilvánvalóan hatásosak mind a klinikai tünetek értékelése, mind pedig a betegek beszámolói alapján.

A humán ateroszklerózis kialakulása során zajló kis intenzitású gyulladást a magasabb CRP-szint megbízhatóan jelzi. A nagy érzékenységű (hs) mód­szerrel mért CRP erős független prediktora az adverz kardiovaszkuláris eseményeknek, ideértve a miokardiális infarktust, az iszkémiás stroke-ot és a kardiovaszkuláris halálozást. A jelenlegi irányelvekben a kardiovasz­kuláris kockázat becslésére nem javasolják a CRP rutinszerű mérését, de az emelkedett CRP-szintek jelezhetik az adott beteg fokozott egyéni rizikóját.

A betegek leggyakrabban mono- vagy oligoartritisz miatt fordulnak reu­matológushoz. Ha a panaszokhoz gyulladásos eredetű derékfájás is társul, spondiloartritiszre kell gondolni. A jelen összefoglaló a spondiloartritisz diagnosztizálására, felosztására, valamint az egyes oligoartritiszek diffe­renciáldiagnosztikájára vonatkozóan szolgál útmutatóként.

A Bechterew-kórban szenvedő betegekben emelkedik a szív- érrendszerei betegségek kockázata, és halálozásuk leggyakoribb oka is valamilyen kardiovaszkuláris betegség.