A fokozatosan melegedő éghajlat miatt gyorsabban terjedhetnek az enterovírusok okozta járványok.

Az adjuváns everolimus nem javítja sem a kiújulásmentes sem a teljes túlélést a nem tiszta sejtes vesesejtes karcinóma papilláris és kromofób altípusában.

Dán kutatók a felesleges kalóriákat hőenergiává égető barna zsírszövet „kapcsológombját” fedezték fel.

A barna zsírszövet termelődését segítő EPAC1 fehérje segíthet a szervezet energia-egyensúlyának fenntartásában. 

Molekuláris szintű nemi eltéréseket fedeztek fel ausztrál kutatók súlyos depresszióban szenvedő betegeknél, aminek terápiás következménye is nyilvánvaló.

Egy közismert lipidcsökkentővel kombinált antitest-gyógyszer konjugátum hozhat áttörést az HER2-pozitív emlőrák kezelésében.

Időskori makuladegenerációban és diabéteszes makulaödémában az aflibercept biohasonló gyógyszerek egyező hatékonyságot mutattak az originális referencia gyógyszerrel.

A kínai gyógyászatban régóta használt indirubin (az indigó egyik összetevője) állatkísérletekben hatásosnak bizonyult rosszindulatú agytumorok kezelésében.

Az örökletes haemochromatosis egy autoszomális recesszív öröklésmenetű rendellenesség, mely a szervezet vasháztartásának felborítása révén sziszté­más vastúlterhelést eredményez. A felesleges vas parenchymalis sejtekben történő lerakódása sejtműködési zavarokhoz és a betegség klinikai képéhez vezet. Az örökletes haemochromatosis diagnózisának felállítására többnyire a 40–50-es években kerül sor. A kórképnek nincs tipikus megjelenési formája vagy patognomonikus, azonnali diagnózist lehetővé tévő jelei és tünetei. A klinikai tudatosság fokozódása és a diagnózis egyre korábbra tolódása miatt a klinikai gyakorlatban ritkán találkozunk vastúlterhelés következtében kialakuló végszervi károsodással. A betegség génjeinek genetikai vizsgálatát 18 éves kor után kell elvégezni a betegségben szenvedők első fokú rokonainál.

A vörösvérsejt-transzfúzió célja az oxigénszállító képesség javítása olyan esetekben, amikor tünetekkel kísért anaemia igazolódott, vagy fennáll ennek kockázata. Az alacsonyabb hemoglobin küszöbértékeket alkalmazó restrik­tív transzfúziós stratégia típusos klinikai esetekben egyenértékű a liberális küszöbértékekkel. A plazmatranszfúzió a klinikailag jelentős véralvadási zavarok korrekciójára szolgál vérzés vagy annak nagy kockázata esetén. Az alvadási paraméterek enyhén kóros értéke nem prediktív klinikai vérzés irányában, ezért önmagában nem is teszi szükségessé plazmatranszfúzió adását. A trombocitatranszfúzió célja a vérzések megelőzése vagy keze­lése thrombocytopeniában vagy a vérlemezkék funkciózavara esetén. Hypofibrinogenaemiában krioprecipitátum transzfúziója szükséges.