Másképp kezelendő a súlyos depresszió férfiaknál és nőknél

A Neuropsychopharmacology folyóirat szeptember 21-én közölte az ausztrál University of Wollongong kutatóinak cikkét, amelyben olyan fontos nemi alapú eltéréseket tártak fel a súlyos depresszió (MDD; major depressive disorder) biokémiai folyamataiban, amelyek egy csak nőknél alkalmazható lehetséges kezelési irányt valószínűsítenek. A mostani eredmények egy olyan elváltozásra hívják fel a figyelmet, amely csak nőknél jelentkezik - többek között talán ezért sem véletlen, hogy világszerte kétszer annyi nő szenved súlyos depresszióban, mint férfi.

A súlyos depressziós zavar olyan komoly mentális betegség, hogy szélsőséges esetben öngyilkossághoz vezethet. A Samara Brown és Kelly Newell vezette kutatócsoport pont ezért súlyos depresszióban szenvedő öngyilkosságot elkövetett és nem öngyilkos személyek post mortem agymintáit összehasonlítva a kinurenin útvonalat (kinureninrendszert) tanulmányozta. A triptofánmetabolizmus fő útjának számító kinureninrendszer elsősorban a stressz kezelésében játszik alapvető fontosságú szerepet, és korábban több olyan betegséggel is összefüggésbe hozták, amelyek pszichológiai eredetű társbetegségek talaján alakulnak ki, ilyen például a gyomorfekély vagy az irritábilis bél szindróma. A rendszer által termelt kinurénsav (KYNA; kynurenic acid) az excitátoros receptorok endogén antagonistája, amelynek neuroprotektív hatását preklinikai körülmények között már bizonyították, sőt, klinikai vizsgálati körülmények között a kinurénsav adagolása jótékony hatásúnak bizonyult, például csökkentette a bélben a gyulladásos folyamatokat.

A mostani vizsgálatban a kutatók 80 post mortem agymintát elemeztek, és mind a súlyos depresszióban szenvedő nők, mind az öngyilkosságban elhunyt MDD-ben szenvedő személyek agyában jelentős változásokat tapasztaltak a kinurenin útvonalon. Ez az első molekuláris bizonyíték az agyban a kinurenin útvonal alcsoport-specifikus változásaira MDD-ben szenvedő betegeknél.

Az eredmények az MDD-ben szenvedő nők és az öngyilkosok agymintáiban a KYNA erősen lecsökkent koncentrációját mutatták, ami arra utal, hogy a kinurenin útvonal másképp működik a súlyos depresszióban szenvedő nők és férfiak agyában. A KYNA szintje alacsonyabb volt az öngyilkosságot elkövetett személyek agymintáiban, mint az MDD-ben szenvedő, de nem öngyilkos betegek mintáiban, ami arra utalhat, hogy kapcsolat van a csökkent KYNA-szint és az öngyilkosság között. Azoknál az MDD-betegeknél, akik nem haltak meg öngyilkosságban, erősebb volt a KYNA termeléséért felelős KYAT2 gén expressziója, ami megakadályozta a KYNA-szint csökkenését.

Érdekes módon a fenti eredmények csak a nőkből származó mintákra voltak igazak, férfiaknál az öngyilkos és nem öngyilkos minták között nem volt különbség. Ez arra utalhat, hogy egy KYNA útvonalat célzó gyógyszer valószínűleg nőknél alkalmazható lesz, férfiaknál viszont nem biztos, hogy hatásosnak bizonyul majd. A vizsgálat egyben rámutat arra is, hogy mennyire fontos a depressziót kutató vizsgálatokban a résztvevők nemek szerinti rétegzése, csoportosítása, hiszen most már molekuláris szinten bizonyított, hogy nem lehet egy kalap alá venni az MDD-ben szenvedő férfi és női betegeket.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Major depressive disorder study finds differences between male and female brain processes at molecular level

Sex- and suicide-specific alterations in the kynurenine pathway in the anterior cingulate cortex in major depression

Irodalmi hivatkozás:

Samara J. Brown et al, Sex- and suicide-specific alterations in the kynurenine pathway in the anterior cingulate cortex in major depression, Neuropsychopharmacology (2023). DOI: 10.1038/s41386-023-01736-8