Depresszió, játékszenvedély, öngyilkosság
A jelentős depressziós zavarral küzdő, rendszeresen szerencsejátékot űzők körében szignifikánsan magasabb az öngyilkosság kockázata, ezért igen szoros megfigyelést igényelnek.
Az American Academy of Addiction Psychiatry (AAAP) 31. virtuális kongresszusán előadott, több, mint 4 millió beteget felölelő retrospektív vizsgálat eredményei szerint a jelentős depressziós zavarban (MDD) szenvedő, és egyben szerencsejáték szenvedéllyel sújtott betegeknél lényegesen magasabb az öngyilkosság aránya azokhoz képest, akik depressziójához nem társul játékszenvedély. Ráadásul a szerencsejátékokat űzők között elterjedtebb az alkohol-abúzus. E tények fényében ezen betegek esetén minden kezelőorvosnak fokozottan kell figyelnie az öngyilkosság kockázatára – jelentette ki Dr. Chintan Trivedi, a vizsgálat vezetője (St. David’ Medical Center, Austin, Texas). Jobb ellátásuk érdekében tanácsos esetükben az öngyilkossági szándék súlyosságát és a viselkedés változásait értékelő skálát is alkalmazni, és az előadó annak a véleményének is hangot adott, hogy több odafigyeléssel a szerencsejátékosok öngyilkossági kísérlete sokszor megelőzhető lenne.
Sok fórumon számoltak be arról, hogy a pandémia okozta gazdasági krízis és recesszió során jelentősen emelkedett az online játékok használata, és jelentős mennyiségű vizsgálat bizonyította a depresszió és a szerencsejátékszenvedély összefüggését, de az öngyilkosság, a szerencsejáték és az MDD összefüggését eddig még nem elemezték. Ennek felkutatására a szerzők a National Inpatient Dataset 2006 és 2017 közötti adataiból kiemelték a 18 év feletti, MDD-s betegeket és két részre osztották őket: a szerencsejátékosokra és a szerencsejátékokat nem gyakorlókra. Az összesen 4.021.063, kizárólag MDD-ben szenvedő beteg mellett 6646 olyan beteget is találtak, akiknél az MDD ismert szerencsejáték szenvedéllyel társult. A két csoportot ezután a kiindulási jellemzőket és az öngyilkossági kockázatot figyelembe véve hasonlították össze. A depressziós és szerencsejátékot űző személyeknél jóval magasabb volt az alkohol-abúzus prevalenciája azokhoz képest, akik depressziója nem társult játékszenvedéllyel. Az MDD-s plusz szerencsejátékos csoportban 51% volt az öngyilkossági késztetések és kísérletek száma, míg az egyedüli MDD csoportban csak 43%. A kombinált csoportban több idős, fehér férfi szerepelt. Az alkohol abúzuson kívül a szerencsejátékosok között több volt az obes beteg. Összességében az MDD plusz szerencsejátékos csoportban az egyedüli MDD-s csoporthoz képest szignifikánsan magasabb volt az öngyilkossági gondolatok száma (45,4% vs 39,5%, P<0,001), az öngyilkossági kísérletek száma (7,2% vs 4,5%, P<0,001), és a kombinált öngyilkossági gondolatok/kísérletek aránya is (50,7% vs 43,1%, P<0,001). Többváltozós analízissel a szerencsejáték mellé gyakoribb öngyilkossági kockázat társult (OR: 1,42 (95%CI 1,35-1,49, P<0,001).
Az eredmények felhívják a figyelmünket arra, hogy a jelenleg is játszó, vagy a korábban szerencsejátékot űzőknél, illetve azoknál, akiknél feltételezzük a játékszenvedély meglétét, nagyon fontos, hogy felmérjük a depressziós tüneteket és az öngyilkossági késztetések. A klinikai gyakorlatban a szerencsejáték iránt érzett szenvedély gyakran nem derül ki, ezért javasolt rutinszerűen rákérdezni a beteg felvételekor.
Forrás:
Lowry F. Gambling, major depression a potentially deadly combination. Medscape Medical News > Conference News > AAAP 2020, December 21, 2020
American Academy of Addiction Psychiatry (AAAP) 31st Annual Meeting. Presented December 11, 2020.
