Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2020 júliusában az alábbi új készítmények forgalomba hozatalát engedélyezte.

Több vezető tudományos folyóirat is reflektorfénybe állította az elmúlt hónapokban a húsfogyasztás és a hústermelés egészségi és környezeti költségét. Az ökológiai modellekből és epidemiológiai vizsgálatokból ki­rajzolódó hatalmas költségek csökkentése nem csak a tudomány feladata.

Az állati eredetű fehérjeforrások majdnem a teljes lakosság étrendjében szerepelnek, általában naponta több alkalommal is. Szükségesnek, termé­szetesnek és magától értetődőnek tűnik ezeknek az élelmiszereknek a napi fogyasztása. Mégis, egyre több tudományos bizonyíték enged arra követ­keztetni, hogy az állati eredetű táplálékok fogyasztása hozzájárulhat számos civilizációs megbetegedés kialakulásához, illetve súlyosbíthat már kialakult betegségeket. A cikk a teljesség igénye nélkül igyekszik felhívni a figyelmet arra a növekvő mennyiségű kutatási eredményre, amely segít tisztázni az összefüggéseket a táplálkozás és a civilizációs betegségek között.

Számos elemzés mutat rá a növényi alapú étrendek egészségi és környezeti előnyeire. A közlemény régióspecifikus globális modellben számszerűsí­ti néhány hipotetikus étrendi változás táplálkozási kockázati tényezőkre gyakorolt és karbonemissziós hatásait. Az elmozdulás a növényi étrend felé a mortalitásban 6–10%-os, a mezőgazdasági üvegházgáz-kibocsátásban 29–70%-os csökkenést hozhatna a referencia-forgatókönyvhöz képest 2050-ig.

Proc Natl Acad Sci USA, 2016. március

A zoonózisok komoly veszélyt jelentenek az emberiség egészségére és fenntartha­tó fejlődésére. (45) Az emberi fertőző betegségek nagy része és az újonnan megjelenő kórokozók döntő többsége zoonózis. Diagnosztizálásukat a sokszor nem jellegzetes tünetek nehezítik, (46) ezért a klinikai tüneteken, jeleken túl az epidemiológiai helyzet ismerete is fontos. 

A feldolgozott vöröshús készítményeket rendszeresen fogyasztó férfiak gyakrabban kerülnek szívelégtelenség miatt kórházba illetve halnak meg szív – és érbetegségben, mint a vörös húst feldolgozatlan formában fogyasztó kortársaik. 

Vajon a jövőben milyen úton fedezhetjük szervezetünk proteinszükségletét?

Az irritábilis bél szindróma (IBS) a leggyakoribb gasztroenterológiai kórképek egyike. Jellemzői a hasi fájdalom vagy diszkomfortérzés, a székletürítés gyakoriságának és a széklet konzisztenciájának megváltozása, a meteorizmus és a puffadás. Az IBS-ben szenvedő betegeket ellátó szakemberek (háziorvos, gasztroenterológus, pszichoszomatikus betegségek szakorvosa) között nincs teljes egyetértés a klinikai diagnózis felállításának kritériumaiban. 

A WHO és a FAO meghatározása szerint a probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok (többnyire baktériumok), amelyek megfelelő mennyiségben alkalmazva a gazdaszervezet egészségére jótékony hatást gyakorolnak. A bennük levő baktériumok többnyire azonosak vagy nagyon hasonlók a bélben található jótékony baktériumokhoz. Az utóbbi 10–15 évben egyre nagyobb irántuk az érdeklődés, mert számos betegségben bizonyultak alkalmasnak a kezelésre és/vagy a profilaxisra, viszonylag ártalmatlanul, gyakorlatilag mellékhatástól mentesen.