Az édesítőszerek élelmiszerekben való felhasználása tudományos alapon kialakított szabályok szerint történhet, mégpedig csak olyan esetekben, amikor a felhasználás technológiailag indokolt, és a fogyasztó érdekét szol­gálja, ahhoz az élelmiszerhez és olyan mennyiségben, amelyre engedély van.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2020 júliusában az alábbi új készítmények forgalomba hozatalát engedélyezte.

Több vezető tudományos folyóirat is reflektorfénybe állította az elmúlt hónapokban a húsfogyasztás és a hústermelés egészségi és környezeti költségét. Az ökológiai modellekből és epidemiológiai vizsgálatokból ki­rajzolódó hatalmas költségek csökkentése nem csak a tudomány feladata.

Az állati eredetű fehérjeforrások majdnem a teljes lakosság étrendjében szerepelnek, általában naponta több alkalommal is. Szükségesnek, termé­szetesnek és magától értetődőnek tűnik ezeknek az élelmiszereknek a napi fogyasztása. Mégis, egyre több tudományos bizonyíték enged arra követ­keztetni, hogy az állati eredetű táplálékok fogyasztása hozzájárulhat számos civilizációs megbetegedés kialakulásához, illetve súlyosbíthat már kialakult betegségeket. A cikk a teljesség igénye nélkül igyekszik felhívni a figyelmet arra a növekvő mennyiségű kutatási eredményre, amely segít tisztázni az összefüggéseket a táplálkozás és a civilizációs betegségek között.

Számos elemzés mutat rá a növényi alapú étrendek egészségi és környezeti előnyeire. A közlemény régióspecifikus globális modellben számszerűsí­ti néhány hipotetikus étrendi változás táplálkozási kockázati tényezőkre gyakorolt és karbonemissziós hatásait. Az elmozdulás a növényi étrend felé a mortalitásban 6–10%-os, a mezőgazdasági üvegházgáz-kibocsátásban 29–70%-os csökkenést hozhatna a referencia-forgatókönyvhöz képest 2050-ig.

Proc Natl Acad Sci USA, 2016. március

A zoonózisok komoly veszélyt jelentenek az emberiség egészségére és fenntartha­tó fejlődésére. (45) Az emberi fertőző betegségek nagy része és az újonnan megjelenő kórokozók döntő többsége zoonózis. Diagnosztizálásukat a sokszor nem jellegzetes tünetek nehezítik, (46) ezért a klinikai tüneteken, jeleken túl az epidemiológiai helyzet ismerete is fontos. 

A feldolgozott vöröshús készítményeket rendszeresen fogyasztó férfiak gyakrabban kerülnek szívelégtelenség miatt kórházba illetve halnak meg szív – és érbetegségben, mint a vörös húst feldolgozatlan formában fogyasztó kortársaik. 

Vajon a jövőben milyen úton fedezhetjük szervezetünk proteinszükségletét?

Az irritábilis bél szindróma (IBS) a leggyakoribb gasztroenterológiai kórképek egyike. Jellemzői a hasi fájdalom vagy diszkomfortérzés, a székletürítés gyakoriságának és a széklet konzisztenciájának megváltozása, a meteorizmus és a puffadás. Az IBS-ben szenvedő betegeket ellátó szakemberek (háziorvos, gasztroenterológus, pszichoszomatikus betegségek szakorvosa) között nincs teljes egyetértés a klinikai diagnózis felállításának kritériumaiban. 

A WHO és a FAO meghatározása szerint a probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok (többnyire baktériumok), amelyek megfelelő mennyiségben alkalmazva a gazdaszervezet egészségére jótékony hatást gyakorolnak. A bennük levő baktériumok többnyire azonosak vagy nagyon hasonlók a bélben található jótékony baktériumokhoz. Az utóbbi 10–15 évben egyre nagyobb irántuk az érdeklődés, mert számos betegségben bizonyultak alkalmasnak a kezelésre és/vagy a profilaxisra, viszonylag ártalmatlanul, gyakorlatilag mellékhatástól mentesen.