Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

A tirozin-kináz gátló (TKI), majd az immun-ellenőrzőpont gátló (IO) kezelések rutinszerű elterjedése eredményeként a IV-es stádiumú betegség prognózisa jelentősen javul az elmúlt  15 évben. Az újabb kombinációk (TKI-IO és IO-IO) tovább javíthatják a betegek életkilátásait.

A Zollinger–Ellison-szindróma a gastrin-termelő neuroendokrin daganatok klinikai megjelenési formája. Ez a fokozott savtermeléssel járó kórálla­pot leggyakrabban fekélybetegség, gastro-oesophagealis reflux beteg­ség, valamint hasmenés képében jelentkezik. Ritka kórkép, mely jelentős malignizálódási potenciállal bír. Az atípusos tünetek következtében lassan, gyakran már metasztatikus formában kerül felismerésre, mely jelentősen ront a betegek életkilátásán.

Egy Egyesült Királyságbeli vizsgálat szerint a mobil telefonok használata és az agydaganatok között nincs összefüggés még a mobilok 10 évnél hosszabb ideje történő használata esetén sem.

A rosszindulatú daganatos megbetegedések incidenciája és mortalitása világszerte emelkedő tendenciát mutat. Az onkológiai hálózat megfelelő tervezésének és fejlesztésének alapfeltétele, hogy minél pontosabb epidemiológiai adatok álljanak rendelkezésre, amit legnagyobb hatásfokkal a populációalapú betegség-nyilvántartás (Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter) biztosíthat. A Rákregiszter megbízhatóságát a bejelentett adatok minősége határozza meg. A mindennapi orvos-beteg találkozások során keletkező kódok nem csupán a betegdokumentációban, hanem a Rákregiszter archívumában maradandó lenyomatát képezik az orvosi tevékenységnek. A kritikátlan kódolás miatti epidemiológiai adatminőség-romlás mellett súlyosabb következmény a betegek felesleges stigmatizációja, ami akár jogi eljárás alapját is képezheti a fals kódot aláírásával hitelesítő orvossal szemben. Mindazonáltal, a hazai orvosképzés sem graduális, sem posztgraduális szinten nem fordít megfelelő figyelmet a kódolás oktatására. Ezen túlmenően az egészségügyi intézményekben alkalmazott kódtárak elavultak, nem tartanak lépést a medicina fejlődésével. A jelen összefoglaló célja az onkológiai betegségek helyes kódolásának bemutatása, amely segítséget nyújt a leggyakoribb ilyen irányú szakmai buktatók elkerülésében, és hozzájárul az orvosi tevékenység minőségének javításához.

A phaeochromocytoma kellő időben felismerve műtéttel gyógyítható, ellen­kező esetben gyakran halálos. A kórképről alkotott ismereteink az utóbbi két évtizedben ugrásszerűen bővültek, amihez döntő mértékben járult hozzá a genetikai háttér egyre mélyebb megismerése. A jelen összefoglaló közleményben áttekintjük a legfontosabb klasszikus ismereteket, és bemu­tatjuk azokat a változásokat, amelyek a betegség korszerű szemléletének kialakulásához vezettek.

A rákbetegségek primer prevenciója hosszú évtizedek óta kutatások tárgyát képezi. Ma már számos evidencia támasztja alá azt a tényt, hogy az élet­módbeli tényezők fontos szerepet töltenek be a rosszindulatú daganatok kialakulásában. A megelőzés fontos eleme az egészséges életmód követése, az egészséges étrend betartása, az élethosszig megőrzött normális testsúly és a rendszeresen végzett fizikai aktivitás, mert ezekkel bizonyos daganat­típusok kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető. Az American Cancer Society 2020-ban új szakmai ajánlást adott ki erre a kérdéskörre. A cikk ennek figyelembevételével mutatja be a rák primer prevenciójának lehetőségeit, koncentrálva az étrend és a fizikai aktivitás hatására.

A genetikai eltérésen alapuló célzott kezelések jelentős túlélési előny nyújtanak a mutációt hordozó betegeknek, ezeket a citotoxikus kemoterápiás kombinációkat megelőzve elsőként kell adni. Az immunellenőrzőpont-gátlók kombinációban és monoterápiában is alkalmazhatóak, de első vonalban csak akkor, ha mutáció nem igazolható. 

Neuroendokrin daganatok (neuroendocrine neoplasia, NEN) szinte minden szervben és testrégióban megjelenhetnek, morfológiailag két viszonylag homogén csoportot alkotnak, melyek közös jellemzője a neuroendokrin markerek (szinaptofizin és kromogranin A) expressziója.

A differenciált pajzsmirigyrák incidenciája az elmúlt években jelentősen növekedett, a daganatspecifikus halálozás azonban ér­demben nem változott. A daganatok több­sége korai stádiumú, jó prognózisú, ezért a nemzetközi irányelvek a kevésbé radikális ellátás mellett foglaltak állást.