A közlemény a nemzetközi, multicentrikus, retrospektív, megfigyelésen alapuló, pre-post tervezésű, a kelet-közép-európai régió 5 országának – így Bulgária, Csehország, Litvánia és Románia mellett Magyarország – rész­vételével zajló BREEZE vizsgálat magyar eredményeit ismerteti, melyek valóélet-beli evidenciákat szolgáltatnak a benralizumabbal kezelt, súlyos eozinofil asztmás betegek körében hazánkban. A vizsgálat eredményei iga­zolták a szer hatékonyságát az eozinofildeplécióban, ezen keresztül pedig a klinikai mutatók javulásában, így az exacerbációk és a szisztémás szteroid igény csökkentésében.

A kisméretű, perifériás nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél a zsigeri pleurális invázió magasabb kiújulási arányt eredményez.

Bár Európa számos országában csökkent az extrém meleg okozta halálozás, az egészségkárosító hatások mérséklése érdekében további erőfeszítésekre van szükség.

Az interstitialis cystitis az életminőséget jelentős mértékben rontó, kezelés nélkül progresszív lefolyású, nőket és férfiakat egyaránt érintő betegség. Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a betegség előfordulásáról, patogenetikai hátteréről, klinikai formáiról, azok jellegzetes tüneteiről és a potenciális társuló kórképekről. Ezt követően részletesen ismerteti a jelenleg elfogadott diagnosztikus protokollt, valamint az oki és tüneti kezelés lehetséges módozatait, kihangsúlyozva az interdiszciplináris együttműködés jelentőségét a kórkép felismerésében és kezelésében.

Munkánk célja a leggyakoribb daganattípusok hazai incidenciája és mortalitása vonatkozásában a vármegyénkénti eltérések
feltárása, illetve azok időbeli változásainak elemzése volt. A Nemzeti Rákregiszter és a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisai alapján minden egyes vármegyére és Budapestre
nézve kiszámoltuk a 100 ezer főre jutó, korra standardizált incidencia-és halálozási arányt. 15 rosszindulatú daganattípusra fókuszáltunk, három különböző időszakban. Eredményeinket
leíró statisztikai módszerrel elemeztük. A tüdőrák felfedezését és halálozását tekintve kelet–nyugati mintázatot azonosítottunk, a keleti vármegyék nagyobb súlyával (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés). Az ajak- és szájüregi rákok halmozódását találtuk hazánk északkeleti peremterületein (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék).
Országszerte a fővárosban kimagaslott az emlőrák incidenciája. Magyarországon a vizsgált időszakban az egyes daganattípusok incidencia- és mortalitásbeli változásai a fejlett országokban
tapasztalt tendenciákhoz hasonlónak bizonyultak, azonban az értékek általában magasabbak voltak. A területi eloszlás különbségei a társadalmi depriváció és az emiatt nagyobb mértékű egészségügyi kockázati tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás)
területi mintázatát követte. Vizsgálatunk háttér-információt szolgáltathat a területspecifikusan célzott népegészségügyi programok tervezéséhez. Magy Onkol 68:95-112, 2024

Az agyalapi mirigy elégtelenségén azt értjük, hogy a mirigy egy vagy több hor­monjának elválasztása csökken vagy leáll, gyakran súlyos következményekkel. A cikk kóroktani és kórélettani alapokon ismerteti a kórismézés és a kezelés főbb tudnivalóit. A szerzők szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a célszervek nem specifikus tünetekkel járó funkcionális deficitje esetén a nem endokrino­lógus kollégák gondoljanak a hypophysis elégtelenségének lehetőségére is.

A 2012-es londoni olimpia alatt kezdődött meg Nagy-Britanniában egy óriási vállalkozás, amely számos úttörő eredménnyel szolgált az onkológia területén.

Megdöbbentő mértékű nemek közötti különbséget találtak a zsírmáj okozta mortalitás kockázatában, amely nők esetén kétszer akkora, mint a férfiaknál.

Rokkantsági mérföldkövek, demográfiai és klinikai jellemzőik

Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.