A súlyos maláriás betegek kezelése kritikus helyzetűvé vált az USA-ban, mivel a gyártó beszüntette az intravénás kinidin glukonát előállítását.

Az utazókra leselkedő egészségügyi veszélyek számtalan egyéni és általá­nos tényezőtől függenek, de alapvetően az utazás jellege, a kint tartózkodás hossza és az utazó általános egészségi állapota határozzák meg a rizikót. Általánosságban 6–8 héttel az utazás megkezdése előtt érdemes oltási tanácsadót vagy trópusi betegségekkel foglalkozó szakembert felkeresni a megfelelő oltások beadatása és a gyógyszeres kemoprofilaxis megbeszé­lése érdekében. A trópusi utazás előtti tanácsadás kiterjed a biztonságos étel- és italfogyasztásra, a balesetek és a napégés megakadályozására, a rovarcsípések elleni intézkedésekre.

A legújabb kutatások szerint a malária kórokozói olyan szúnyogcsalogató vegyületeket termelnek, amelyek a kilélegzett levegőben is kimutathatóak, így remélhetően hamarosan lehetővé teszik a betegség gyors diagnosztizálását.

A purpura fulminans ritka belgyógyászati és bőrgyógyászati sürgősségi állapot. A kórképet fokozott disszeminált intravaszkuláris alvadásfokozódás és konszumpciós koagulopátia következtében kialakuló kiterjedt bőrbevérzések, szövetnekrózisok jellemzik, kezelés nélkül többszervi elégtelenséghez vezet. A bemutatott eset alkalmat ad a purpura fulminans klinikai aspektusainak, differenciáldiagnosztikai szempontjainak és kezelésének megbeszélésére.

Az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy az élő kórokozók okozta betegségek elleni küzdelem kétségtelen eredmé­nyei ellenére a járványos betegségek nem tűntek el. A HIV/AIDS felbukka­nása szemléletváltozást eredménye­zett, egyértelművé téve, hogy a fertőző betegségek leküzdése globális fel­adat. Az „egy a világ – egy az egész­ség” gondolatának megszületését az a felismerés motiválta, hogy a világon felbukkanó járványok többsége az ál­latvilágból származik. Az antimikrobás szerek fejlesztése leállt, a multidrug- és pánrezisztens kórokozók terjedésének megakadályozásában pedig a megelő­zésre helyeződött a hangsúly. A járvá­nyos betegségek elleni küzdelemben a védőoltások fejlesztése jelenti az elő­relépést. Más problémákat kell megol­dani az egészségügyi ellátással kapcsolatos és másokat a klímaváltozással, a természeti katasztrófákkal és a fegy­veres konfliktusokkal összefüggő fertő­zések esetén.

A malária a világ legpusztítóbb betegségeinek egyike; évente legalább egymillió ember haláláért felelős annak ellenére, hogy az ellene való harcért globális erőfeszítéseket tesznek.

A WHO szerint világszerte még 2010-ben is egymillió fölött lehetett a malária okozta halálesetek száma. Ha egy beteg trópusi vagy szubtrópusi tartózkodást követően lázról panaszkodik, mindig ki kell zárni a trópusi malária fennállásának lehetőségét. 

Az Orvostovábbképző Szemle nyári számában három közlemény foglalkozik a fertőző betegségekkel. Az első cikkben az Európában terjedő vírusfertőzésekről, a másodikban a kullancsok által közvetített fertőző betegségekről, a haramdikban pedig a malária akutális helyzetéről olvashatnak.

A thalassaemiák öröklött hematológiai betegségek, melyekben az egyik globin lánc csökkent szintézise vagy hiánya miatt hemolitikus anaemia alakul ki. A háziorvosnak tudnia kell, hogyan különíthetők el a thalassaemiák az egyéb anaemiáktól, és hogy a súlyos formák hogyan kezelhetők.

Főbb tézisek Védettség hiányában a malaria tropica mindig vészhelyzetet jelent, a betegség haladéktalan kórházi kezelést tesz szükségessé. A kezelés megkezdése után is számolnunk kell rövid ideig tartó állapotromlással és szövődmények kialakulásával. Ma a szövődménymentes malaria tropica elsőként választandó gyógyszerei a mefloquin, illetve az atovaquon/proguanil és az artemether/lumefantrin kombináció. A szövődményes malaria tropicát kinin infúzióval kell kezelni, ezt ajánlatos doxycyclinnel kiegészíteni. Életveszélyes szervi működészavarokkal járó szövődményes lefolyás esetén az intenzív és szupportív kezelés döntő a betegség lefolyása és kimenetele szempontjából. A kezelés a malária formájához igazodik (1. ábra). A malaria tertiana és quartana általában szövődménymentesen zajlik, és ritkán válik életveszélyessé. Ilyenkor a kezelés a járóbeteg-ellátás keretében is történhet, bár a Plasmodium falciparummal történt kevert fertőzést nem lehet biztonsággal kizárni. A malaria tropica potenciálisan életveszélyes betegség, ezért mindig kórházi kezelést igényel. Még a kezelés megkezdése után is gyorsan kialakulhatnak fenyegető szövődmények. Kezdetben tanácsos folyamatos megfigyelés alatt tartani a beteget. A szövődményes malaria tropicát intenzív osztályon kell kezelni, lehetőleg trópusi betegeket ellátó osztály konziliárusi hátterével (alkalmasint telefonkapcsolattal). A maláriás betegek nem fertőznek, nem kell őket elkülöníteni. A nem vagy nem megfelelően kezelt beteg vérével történő inoculatio azonban potenciálisan fertőz.