A tau fehérjék aggregálódását blokkolja az új eljárás, ami nem csak az Alzheimer-kór terápiájában, hanem Parkinson-kórban és más betegségekben is hatásos kezelés lehet.

Egy új kutatás szerint idősebb felnőttek körében a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázatának csökkenése már a korábban széles körben hangoztatott napi 10.000-nél kevesebb lépés megtétele esetén is jelentkeznek.

A Guillain–Barré-szindróma és variánsai heterogén, akut neurológiai betegségcsoport. Patomechanizmusuk összetett és nem egyértelműen tisztázott. A diagnózist a klinikai tünetek, az azokat megelőző infekció, a liquor-vizsgálat és az elektroneurográfia segítségével állapítjuk meg. A kezelésére alkalmas immunmodulánsok adását javasolt mielőbb elkezdeni; de adható még IVIG és plazmaferezis. A betegség korai felismerése és kezelése, valamint a szövődmények gyors észlelése és ellátása meghatá­rozza a hosszú távú kimenetelt. 

Egy több mint 2000 résztvevős vizsgálatban kimutatták, hogy a napi legalább 7000 lépés gyaloglás középkorú felnőtteknél akár 70%-kal is csökkentheti a halálozást.

A CodeBreaK 100 fázis II klinikai vizsgálatban a szotoraszib hatóanyaggal progressziómentes túlélést sikerült elérni nem-kissejtes tüdőrákban.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a HER2-pozitív irreszekábilis vagy áttétes emlőrák kezelésére szolgáló Enhertu (trasztuzumab deruxtekán) készítményt.

Az első részben adatokat mutattam arra, hogy mennyi a megfelelő napi lé­pésszám. Hogy nem húzható rá ugyanaz mindenkire.

Valójában mennyi a megfelelő lépésszám? Ráhúzható-e egy mennyiség mindenkire? Egészségmegőrzésre és fogyásra is ugyanaz a célszám? Mér­hető-e ez okostelefonra eleve telepített alkalmazással, esetleg más appot érdemes letölteni, vagy lépésszámláló kell inkább hozzá? A kitűzött napi lépésszám elérése-mérése tényleg életet ment? A kétrészes közleményben ezekre a kérdésekre próbálok válaszolni.

Jelen közleményben a szerző megkísérli összefoglalni az endometriózis fel­ismerésének nehézségeit, a detekciós ráta javításának lehetséges módjait, valamint a kezelés fő irányvonalait. Szintén említésre kerülnek a kezelés potenciális szövődményei és a megelőzés jelenlegi lehetőségei.

A gyermek és az anya szempontjából egyaránt legalább 6 hónapos kizárólagos szoptatás javasolt, majd legalább 12 hónapos koráig anyatejet (is) kell kapnia a csecsemőnek. A szülés körüli kórházi gyermekágyas ellátás igazoltan közvetlen hatást gyakorol a szoptatás sikerességére. Az Egyesült Államokban indított Ten Steps to Successful Breastfeeding (Ten Steps) („Tíz lépés a sikeres szoptatásért”) program – önmagában vagy más beavatkozásokkal kombinálva – csökkenti a tápszerhasználatot, növeli a kizárólagos szoptatás arányát és legalább 8 hetes korig meghosszabbítja a szoptatás időtartamát. A szülészeti osztályok gyermekágyas részlegei számára széles körben javasolják a Ten Steps alkalmazását, akár a gyermekbarát kórház keretei között.