Az egynapos sebészet keretében a műtéttel kapcsolatos fájdalom molekuláris, celluláris mechanizmusainak átgondolása segít a krónikus fájdalom megelőzésében, az otthoni fájdalomcsillapítási stratégia tervezésében a rendelkezésre álló farmakológiai és alternatív lehetőségekkel.

A tüdőrák incidenciája még mindig Magyarországon az egyik legmagasabb egész Európában. Mortalitása magas, de a betegség korai stádiumában elvégzett sebészeti be- avatkozás lehetőséget ad a teljes gyógyulásra. Az elmúlt két évtizedben a mellkassebészet jelentős fejlődésen ment keresztül, mely részben technikai jellegű, részben pedig egy paradigmaváltásnak köszönhető. Jelen közleményünkben összefoglaljuk a jelentősebb változásokat, tendenciákat. A TNM 8. revíziója módosította a stádiumbeosztások ha- tárait és jobban becsülhetővé tette a túlélési adatokat, de készültek újabb predikciós modellek is. A minimálinvazív műtétek elterjedése megkönnyítette és lerövidítette a pe- rioperatív időszakot. A lebenyreszekciónál takarékosabb műtéti megoldások csökkentik a műtéti kockázatot és jobb posztoperatív életminőséget biztosítanak. Új eszközök állnak rendelkezésre, melyek légútbiztosítás nélkül is lehetővé teszik a műtét alatti gázcserét, ezáltal a kiterjesztett műtétek alatt csökkentik a rizikófaktorok súlyát, növelve a betegbiztonságot. Az új „biológiai” terápiás gyógyszerek elterjedése lehetővé tette az oligometasztatikus betegek műtéteinek, valamint a „salvage” beavatkozások indikációinak újraértékelését. Magy Onkol 64:190–195, 2020
Kulcsszavak: tüdőrák, mellkassebészet, minimálinvazív sebészet, salvage sebészet, oligometasztázis