Új kutatási eredmények szerint a precuneust célzó transzkraniális mágneses stimuláció alkalmas lehet az Alzheimer-kórral asszociált kognitív funkciók hanyatlásának lassítására.

A virtuális IACFS/ME konferencián a poszt-COVID szindróma kezelésére szolgáló öt terápia vizsgálati eredményeit vitatták meg, melyek között már használatban levő (mód)szerek is helyet kaptak.

Ausztrál kutatók eBioMedicine-ben közölt tanulmányuk szerint röviddel a születés után azonosítani lehet azokat a babákat, akiknél magasabb a „bölcsőhalál” kockázata.

Angliában az ex orosz kettős titkosügynök, Sergei Skripal és lánya megmérgezése kapcsán ismét előtérbe került az idegmérgek kérdése.

Egy új kutatás szerint az Alzheimer-kórban használatos, a kognítív funkciókat, megértést segítő gyógyszerek segíthetnek a dohányzásról való leszokásban.

A kisérbetegségben szenvedő idős, nem demens betegek bevonásával lefolytatott neuropszichológiai és MRI-vizsgálat szoros összefüggést igazolt a fehérállományi hiperintenz gócok, a kortikális vastagság és a kogníció között. A traktusspecifikus károsodás vagy egyéb kockázati tényezők (pl. érrendszeri rizikófaktorok) direkt vagy indirekt hatására létrejövő kortikális eltérések (régióspecifikus károsodás és a hálózat megszakadása) kognitív hanyatláshoz és végül demenciához vezethetnek.

A teljes agyi sugárkezelést kapó betegek kognitív funkciói romlanak. Ezt a romlást újabb adatok szereint az Alzheimer kórban használatos donepezil bizonyosmértékig képes megakadályozni, feltehetően az emlékezetben legfontosabb szerepet játszó hipocampus acetilkolin-receptoraira gyakorolt hatása okán. 

A radioterápia (RT) sok agydaganat esetében hatásos kezelés, azonban károsan hathat a neurokognitív működésre. Az agyszövet irreverzíbilis fokális vagy diffúz nekrózisa miatt enyhe-súlyos kognitív zavarok alakulhatnak ki.

A cikk szerzői a PubMed elektronikus adatbázisban 2011. július 17. után, angol nyelven megjelent eredeti közleményekből származó adatokat értékelve összefoglalják a Parkinson-kóros betegek hospitalizációjának leggyakoribb okait, áttekintik a kórházi tartózkodás alatti lehetséges szövődményeket, és ajánlást fogalmaznak meg a betegek optimális ellátására.

Az Alzheimer-kór az „évszázad betegsége” volt. Az 1990-es évekre meghirdetett széles ívű „Agy évtizede” program egyik fő célja e kór okának felderítése volt. A kutatások jelentősen gazdagították ismereteinket: az etiopatogenezis új részleteit ismerhettük meg, új gyógyszerek jelentek meg (acetilkolinészteráz- gátlók, memantin), amelyek hatására a kórtünetek javulhatnak, a progresszív lefolyás üteme sok esetben lassul.   A betegség okát azonban ma sem ismerjük. Régóta jól tudjuk, hogy az agypatológiai folyamat évtizedekkel az észlelhető tünetek előtt megkezdődik, de az első klinikai szimptóma és a diagnózis felállítása között is egy-másfél év, vagy akár még hosszabb idő telik el.