Elektromágneses stimuláció Alzheimer-kórban

Az Alzheimer-kór hatására bekövetkező kognitív hanyatlás kezelésében már régóta vizsgálják a repetitív transzkraniális mágneses stimuláció (rTMS; repetitive transcranial magnetic stimulation) alkalmazásának lehetőségét, és számos kisebb, kontrollos vizsgálatot is végeztek már ezen a területen. Egy 2018-ban íródott metaelemzés az addig rendelkezésre álló adatok alapján kimutatta, hogy az rTMS jelentősen javította az Alzheimer-kóros betegek kognitív jellemzőit, ám a kontroll és a kezelt csoport között funkcionális teljesítmény tekintetében a különbség nem érte el a szignifikáns szintet.

A Brain folyóiratban október 25-én jelent meg egy Rómában, 50 Alzheimer-kóros beteg bevonásával végzett vizsgálat beszámolója, amelynek során 2018 februárja és 2020 áprilisa között értékelték az rTMS kezelés hatásosságát kontroll kezelés ellenében. A vizsgálat vezetője Dr. Giacomo Koch volt, aki egyrészt a római Santa Lucia Alapítvány elnöke, másrészt pedig az elektromágneses kezelést fejlesztő SinaptiStim társalapítója. A másik társalapító, Emiliano Santernecchi szerint a vizsgálat legfőbb eredménye az volt, hogy a 6 hónapos vizsgálati időszakot teljesítő betegeknél a CDR-SB skálán (Clinical Dementia Rating Scale–Sum of Boxes) elért pontszám a kiindulásnál mérthez képest változatlan maradt, míg a kontroll csoport betegeinél a pontszámok jelentősen romlottak.

„Elektromágneses terápiás megközelítésünk egyedi abból a szempontból, hogy az Alzheimer-kór kezelésében elsősorban az agy elektromos, és nem kémiai működési folyamataiba avatkozik be.” – nyilatkozta Santernecchi. A vizsgálatban a betegek csak akkor vehettek részt, ha diagnózisuk szerint enyhe-közepes súlyosságú Alzheimer-kórban szenvedtek, amit az amiloid-béta és a tau fehérjék patologikus jelenléte, valamint a gerincvelői folyadékból vett biomarkerek is megerősítettek, de még nem volt olyan súlyos az állapotuk, hogy a CDR-SB skálán, illetve a mini mentál teszten egy előre meghatározott pontszámot ne legyenek képesek elérni.

A kezelés az első két hétben az agy precuneus területére koncentráló, hetente ötször végzett elektromágneses stimulációt jelentett, amelyet a hátralévő 22 hetes vizsgálati időszakban már csak fenntartó, heti egyszeri stimuláció követett. Az rTMS kezelést a vizsgálatban kiegészítő terápiaként alkalmazták a már folyamatban lévő acetilkolinészteráz-gátló kezelés mellett, és minden rTMS beavatkozást követően EEG-vel figyelték meg a cortex aktivitását.

A vizsgálat 24. hetére a kezelt betegeknél nem volt lényeges különbség a kiinduló pontszámok és a terápia végén elért pontszám között, a kezeletlen betegeknél viszont romlottak az eredmények, ami azt jelentette, hogy a kontrollhoz képest az rTMS alkalmazásával 82%-kal csökkent a kognitív hanyatlás mértéke. A mindennapi élettevékenységeket vizsgáló ADACS-ADL (Alzheimer's Disease Cooperative Study–Activities of Daily Living) skálán a kezelt csoport átlagos pontszáma 0,7 pont csökkenést mutatott, szemben a kontroll csoport betegeinél mért átlagosan 7,5 pontos csökkenéssel.

Az ADAS-Cog kognitív részskálán (Alzheimer's Disease Assessment Scale–Cognitive Subscale) és a mini mentál teszten is jobban teljesítettek az rTMS kezelést kapó betegek: az ADAS-Cog pontszám átlagos csökkenés 0,67 pont volt, míg a kontroll csoporté 4,2; a mini mentál teszt pontszáma pedig 0,3, illetve 1,8 pontos változást mutatott.

Nemkívánatos események az 50-ből 8 betegnél jelentkeztek, de enyhék voltak, leggyakrabban enyhe fejfájás, fejbőri diszkomfort érzet, illetve a nyak merevsége, nyakfájás fordult elő.

Santernecchi szerint az a tény, hogy többféle skálán is kimutatható a kognitív funkciók hanyatlásának lassulása, igen kedvező eredményeket jelent egy randomizált, kontrollos, kettős-vak vizsgálatban, ezért remélik, hogy ezeket egy nagyobb betegmintán is sikerül megismételni. Ha ez így történik, meg is indítják a terápia engedélyeztetési folyamatát az Egyesült Államokban.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Novel Approach to TMS May Slow Cognitive Decline in Alzheimer's