Napjainkban egyre több figyelem irányul a mentális zavarok kibontako­zásának, zajlásának és kezelési vonatkozásainak immun-metabolikus ös­szefüggéseire. A mentális működéseket mélyrehatóan befolyásolják a me­tabolikus diszfunkciók, az inzulinrezisztencia, az immun- és gyulladásos folyamatok. A tudomány által feltárt összefüggésekre alapozva hatékony metabolikus intervenciókat alakíthatunk ki. Ezekkel a területekkel foglal­kozik a metabolikus pszichiátria, amely évszázados orvosi megfigyelések csíráiból napjainkban kivirágzó diszciplína.

Növekvő számú evidencia szerint a rendszeres szaunázás bizonyos szempontból ugyanolyan kardiovaszkuláris előnyökkel jár, mint az aerob edzés.

Egy új szisztematikus áttekintés és metaanalízis szerint a nem alkoholos zsírmájbetegségben (NAFLD) szenvedő betegek májának zsírtartalmát a testmozgás -még fogyás hiányában is- jelentősen képes csökkenteni.

Az erőkifejtéshez és az erőbehatásoknak való ellenálló képességhez meg­felelő ellenállási (tehetetlenségi) nyomatékkal rendelkező csontozatra van szükség. Ezt a mechanikai feltételrendszert a mozgásérzékelés alapján kialakuló csontminőségnek kell biztosítania.

Egy új tanulmány szerint az aerobic testgyakorlás segít csökkenteni a magas vérnyomást a gyógyszeres kezelésre kevéssé reagáló esetekben is.

Időskori depresszióban többnyire szükséges a gyógyszeres kezelés, de bevezetése előtt és hatásának kialakulásáig is feltétlenül javasolt az intenzívebb tastmozgás.

Rezisztens hypertoniában gyakoriak a neurokognitív károsodások, különösen a végrehajtó működés deficitjei. Az aerob fitnesz, a mikrovaszkuláris funkció és a cerebrovaszkuláris kockázati tényezők a neurokognitív funkció független befolyásoló tényezői. 

A „meghűléses” betegségek fő kórokozója a rhinovirus, de kétszáznál több féle vírus okozhatja és bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja a tüneteket. Az influenza gyengébb immunrendszerűeknél, újszülötteknél, időseknél akár halálos is lehet. A tüneteket az immunrendszer fertőzésre adott reakciói váltják ki. 

Egy új vizsgálat szerint kisebb eséllyel kell rákbetegség kialakulására számítaniuk azoknak, akik a reggel 8 és 10 óra közötti időszakra időzítik a rendszeres napi testedzésüket, szemben azokkal, akik a nap későbbi szakaszában sportolnak.

A fittséget mérni kell. Kell mérni. A testmozgás vitális funkció. A fittség vitális paraméter és a kardiovaszkuláris rizikóstátuszt befolyásoló tényező. A cikkben e tételmondatok régebbi és újabb bizonyítékait tekintjük át.