Egy ötéves gyermeket két hete lassan növekvő, középvonali nyaki duzzanat miatt vittek szülei orvoshoz. A duzzanat nem volt fájdalmas, és nem zavarta a nyelést vagy a beszédet.

A rövid hatású béta-agonisták biztonsági okokból már nem javasoltak elsőként és önmagukban az asztma kezelésére.

Az FDA 2018. december 24-én engedélyezte az eddigi első olyan digitális inhalátort (ProAir Digihaler), mely egy csatlakoztatott mobiltelefon segítségével rögzíti a használatot és a belégzés erősségét.

Az asztmájuk miatt inhalációs szteroidkezelésben részesülő gyermekek felnőttkori végső testmagassága valamelyest elmarad azokétól, akik nem használtak gyermekkorukban ilyen készítményeket − derült ki egy átfogó asztmavizsgálatból a közelmúltban.

Az általános népességben több mint 10%-os, az asztmások között 90%-os gyakorisággal vált ki a terhelés bronchokonstrikciót. A fő tünetek a terhelés alatt jelentkező köhögés, sípoló légzés és a mellkasi szorító érzés, de sok sportolónak nem specifikus tünetei vannak, pl. fáradékonyság, teljesítménycsökkenés. Első lépésben spirometriát kell végezni annak vizsgálatára, hogy a háttérben van-e krónikus asztma. A diagnózis megerősítéséhez rövid hatástartamú béta2-agonista kipróbálására vagy további provokációs vizsgálatokra lehet szükség.

A gyógyszerekre adott válaszreakciókban nagy egyéni különbségek mutatkoznak. Az egyes gyógyszerek farmakokinetikai és farmakodinamikai sajátosságainak megismerésével közelebb kerülhetünk annak megértéséhez, hogy az egyes etnikai csoportok tagjai miért reagálnak eltérően egyik vagy másik gyógyszerre. Az egyénileg eltérő reakciókért 20–95%-ban genetikai tényezők felelősek. 

A pitvarlebegés viszonylag ritka ritmuszavar, különösen sportolók között. A cikkben egy 19 éves főiskolás amerikaifutball-játékos spontán fellépő pitvarlebegésének példáján mutatjuk be a kezelés – az elektromos kardioverzió és a rádiófrekvenciás katéteres abláció – terén elért újabb eredményeket. A sportoláshoz való visszatéréssel kapcsolatos döntés középpontjában a roham alatti panaszok súlyossága és a recidíva kockázata áll. Az ezzel kapcsolatos jelenlegi irányelvek többnyire nem veszik figyelembe a pitvarlebegés definitív kezelését jelentősen megváltoztató újabb módszereket. A pitvarlebegés ismeretlen eredetű, ritkán előforduló szupraventrikuláris tachyarrhythmia. A fizikai terhelés és a béta-agonista gyógyszerek feltehetően nem szerepelnek a kiváltó tényezők között.1 Az újabb térképezési technikák révén sikerült tisztázni, hogy a ritmuszavar mechanizmusa a pitvarokat involváló reentry kör.1 Az alábbiakban egy főiskolás amerikaifutball-játékos pitvarlebegéséről számolunk be, amelynek megszüntetésére rádiófrekvenciás katéteres ablációt alkalmaztunk. Kiemeljük a sportoláshoz való visszatéréssel kapcsolatos megfontolásokat. Esetismertetés Anamnézis A 19 éves első éves védőjátékos május elején palpitációról panaszkodott az iskolai személyzetnek. Két nappal azelőtt, a kondicionáló edzés végén végzett gyors vágták közben hirtelen szívdobogásérzéssel, mellkasi diszkomfortérzéssel és enyhe nehézlégzéssel járó fáradtságot észlelt, de az edzést be tudta fejezni. A tüneteket allergiás rhinitisének és asthmájának tulajdonította, ezért antihisztamint vett be, nazális szteroid sprayt és albuterol inhalációt alkalmazott. A következő napon is edzett, de akkor is palpitációt és hasonló tüneteket tapasztalt.Személyes és a családi anamnézisében szívbetegség nem szerepelt. A beteg csak az imént említett, allergiás rhinitis és asthma elleni gyógyszereket szedte. Táplálékkiegészítőket nem fogyasztott, kábítószerrel nem élt. Régebben a vállán végeztek sebészeti beavatkozást.