A közlemény áttekinti a legújabb fejlődési irányokat a szkizofrénia keze­lésében, kiemelve a gyógyszeres terápiák bővülését, a pszichoszociális intervenciók jelentőségét, és az új, innovatív megközelítéseket. Bemutatja a tartós antipszichotikus kezelés hatásait, az antikolinerg terhelés kognitív következményeit, továbbá az új farmakoterápiás lehetőségeket. Az irodalmi művek olvasásának mint terápiás lehetőségnek az ismertetésével és a digi­tális terápiák szerepének elemzésével hangsúlyozza a rehabilitáció komplex szemléletét és a személyre szabott ellátás szükségességét, amelyek hozzá­járulhatnak a beteg életminőségének javításához és a szkizofrénia hosszú távú kimenetelének javításához.

Ismét egy pszichiátriai témájú számot tart a kezében (vagy éppen böngészik) az Olvasó. Szándékunk szerint olyan témá­kat szeretnénk körüljárni, amelyek fontosak és érdekesek lehetnek a nem pszichiáter olvasók számára is. Fontos tudnunk, hogy a pszichiátria változik: nemcsak a terápiák fejlődnek éppen olyan gyorsan, mint a me­dicina egyéb területein, hanem változik a pszichiátriai epidemiológia is: bizonyos kórformák gyakorisága csökken (ilyen például a klasszikus konverziós zavar), másoké nő, új, korábban ritkább patológiás visel­kedésformák válnak egyre gyakoribbá. A helyzet kedvezőtlen, mert a pszichiátriai zavarok száma, népegészségügyi jelentő­sége és társadalmi terhei egyaránt nőnek a XXI. században, sok kórkép esetén pedig gyakoribbak a súlyosabb lefolyású esetek. Mindez természetesen „átgyűrűzik” a társ­szakmákba is, ezért is fontos lehet bizonyos pszichiátriai zavarok legalább vázlatos is­merete az általános orvoslásban.

A hetente egyszer szedhető, risperidont tartalmazó új, kapszula, hasonló tünetkontrollt biztosított, mint a gyógyszer napi adagja

A maga nemében legnagyobb és etnikailag legváltozatosabb tanulmány 697 olyan genetikai variánst azonosított, amelyek a major depressziós zavarral állnak összefüggésben.

A T-sejtek átprogramozása a korábbi eljárásoknál sokkal célzottabb és hatásosabb módszernek tűnik az autoimmun eredetű encephalitis kezelésére.

Terápiarezisztens depresszióban a mai napig alacsony a remissziós arány, a relapszusok aránya pedig nagy. Jelen tanulmány a nyílt elrendezésű, multicentrikus, aktív kontrollos, fázis IIIb ESCAPE-TRD klinikai vizsgálat eredményeit ismerteti, amelyben az eszketamin orrspray hatékonyságát és biztonságosságát hasonlították össze az elnyújtott hatóanyag-leadású quetiapinnel végzett terápiával. A vizsgálat az eszketamin orrspray alkal­mazásának egyértelmű előnyét mutatta a quetiapin hatóanyaggal szemben mind rövid távon (remisszió elérése 8 hetes kezelést követően), mind fenn­tartó kezelésben (relapszusmentes betegek aránya a 32. héten).

Egy nemzetközi konszenzus szerint a modern kor gyógyszerei ma már bizonyos esetekben lehetővé teszik a nemrégiben diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegségből történő remissziót.

Egy teljesen új gyógyszerosztály képviselőjeként jó eredményeket mutatott szkizofrénia kezelésében a xanomelin-troszpium kettős hatóanyagú vizsgálati KarXT készítmény.

A szerző szakirodalmi adatok alapján áttekinti az antipszichotikumok al­kalmazásának kockázatait terhességben. Minden várandós pszichiátriai betegnél gondosan mérlegelni kell a farmakoterápia előnyeit és hátrányait, valamint az antipszichotikumok elhagyásával járó relapszus következmé­nyeit. A kongenitális malformációkért, valamint a perinatális szövődménye­kért nemcsak a gyógyszerek, hanem a fennálló pszichiátriai zavar, a non-compliance, valamint az esetlegesen társuló szerabúzus is felelős lehet. A teljes körű tájékoztatásba a betegen kívül a közvetlen hozzátartozót is célszerű bevonni, ami elősegíti az optimális döntés meghozatalát.

Egy új vizsgálat szerint az antipszichotikus szerek szedése – dózisfüggő módon – enyhe hízással és koleszterin-emelkedéssel jár.