Az összefoglaló közleményben elsősorban a másodlagos hipogammaglobulinémia felismerésére, a primer formáktól való elkülönítésére koncentrálunk. A hemato-onkológiai, autoimmun betegségekre és a kezelésükre alkalmazott immunszuppresszív szerekre fókuszálva bemutatjuk azok immunglobulin (Ig) termelésre gyakorolt hatását. Az összefoglalóban kitérünk a klinikai gyakorlatban alapvető diagnosztikus és terápiás szempontokra is.

Szakmai társaságok konszenzusos javaslata szerint az indolens lymphomák kezelése éber a pandemia alatt éber várakozással halasztható.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a krónikus limfocitás leukémia kezelésére szolgáló Calquence (acalabrutinib) készítményt.

BEVEZETÉS
A CLL (krónikus lymphocytás leukaemia/chronic lymphocytic leukemia) a felnőtteket érintő leggyakoribb, jól kezelhető, ma még azonban gyógyíthatatlan leukaemia-típus. A CLL terápiája során 65 év feletti betegpopulációban standard terápiás eljárásként kemoimmunoterápia használatos (chlorambucil–obinutuzumab, illetve bendamustin–rituximab), melyeknél a betegek életkorának növekedésével egyre több toxikus mellékhatás tapasztalható. Ennek kiküszöbölésére kisebb toxicitással bíró, orálisan adható, célzott terápiás lehetőségekre van szükség. Erre kínál lehetőséget a betegség patogenezisében jelentős szerepet játszó B-sejt receptor jelátvivő folyamatok célzott támadása, mely a Brutontirozin-kináz (Btk) gátlása révén a CLL-ben érintett jelátviteli folyamatok gátlását teszi lehetővé, ezáltal csökkentve a sejtek adhézióját, valamint proliferációját. A Btk-inhibitor ibrutinib Barr és munkatársai által megjelent közleménye szerint relapszus esetén több mint 50 hónapos medián progressziómentes túlélést biztosít, ahogyan alkalmazása mellett korábban nem kezelt esetekben a diagnózis felállítását követő 2 évben közel 90%-os arányú progressziómentességet lehet elérni. A rituximab vagy más CD20-ellenes antitest kemoterápiával való kombinációja ismerten javítja a betegek túlélési mutatóit, azonban mind ez idáig nem ismert, hogy az ibrutinib monoterápia és a konven cionális kemoterápia hatékonyabb-e az érintett betegcsoportban. 

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2019 januárjában az alábbi új készítmények forgalomba hozatalát engedélyezte.

Az acalabrutinib hatékony és biztonságos kezelés lehet relabáló vagy refrakter köpenysejtes lymphoma esetén.

A daganatos betegségek leküzdésére egyre több gyógyszer, illetve gyógy­szeres kezelési protokoll áll rendelkezésre. Nem biztos ugyanakkor, hogy minden új kezelési módszer alkalmazható az idős betegeknél is; a bősé­ges kezelési kínálat akár e páciensek „túlkezelésével” is járhat. Előfordul­hat, hogy bizonyos gyógyszerek és kezelési protokollok szerinti eljárások időskorban kevésbé hatásosak, vagy pedig az idős emberek rosszabbul tolerálják őket, mint a fiatalok. A cikk összefoglalja, hogy előrehaladott életkorban mely gyógyszerek alkalmazása nélkülözhető, és melyek azok, amelyeket egyáltalán nem lenne szabad használni.

A decemberi amerikai kongresszus várható bejelentései módosíthatják több betegség eddigi kezelési gyakorlatát.

BEVEZETÉS
A Waldenström macroglobulinaemia ritka, gyógyíthatatlan limfoproliferatív betegség, amely a csontvelőben és más szövetekben az IgM-termelő limfoplazmacitoid tumorsejtek megjelenésével jár. A MYD88 génben felfedezett visszatérő, a Waldenström macroglobulinaemiában szenvedő betegek mintegy 90%-ában kimutatható L265P pontmutáció és a MYD88 közvetítette jelátvitel jobb biológiai megismerése új, a szignálútvonalat célzó új terápiák lehetőségével kecsegtet.

BEVEZETÉS
Az elmúlt években a CLL kezelésében olyan új típusú szerek jelentek meg, melyek igen hatékonyak és kevésbé toxikusak, mint a hagyományos kemoimmunoterápia. A bővülő terápiás lehetőségek mellett felmerült a kérdés, hogy pontosan mely betegeknél és milyen sorrendben alkalmazzuk az új szereket, illetve a hagyományos immunkemoterápiát.