A gasztroenterológiai tárgyú összefoglaló az epeutak gyulladásos beteg­ségeit ismerteti a primer sclerotizáló cholangitis kivételével. Az epeúti gyulladások osztályozása az anatómiai lokalizáció és az etiológia szerint lehetséges. A közlemény taglalja a diagnosztika és a kezelés lehetőségeit is.

Az autoimmun pancreatitis (AIP) a krónikus pancreatitis ritka formája, amely gyakran elzáródásos sárgaságként jelentkezik a pancreasban észlelhető térfoglaló terimével vagy anélkül. Szövettanilag limfocitás-plazmasejtes beszűrődés és fibrózis mutatható ki, valamint a szteroidra adott gyors terá­piás válasz jellemzi. Az AIP két fő típusa az 1-es vagy limfocitás-plazmocitás sclerotizáló pancreatitis (LPSP) és 2-es vagy idiopathiás ductuscentrikus pancreatitis (IDCP).

A gasztroenterológia és a hepatológia nem csak a szisztémás autoimmun betegségek emésztőrendszeri érintettségével foglalkozik; számos olyan immunológiai eredetű kórképet ismerünk, amely elsődlegesen a gyomor-bél traktust, a hasnyálmirigyet vagy a májat érinti, és amelyekben gyak­ran szervspecifikus antitestek is kimutathatók. A közleményben a szerzők szervről szervre haladva foglalják össze a legfontosabb emésztőrendszeri autoimmun állapotok diagnosztikáját.

Az epevezetékeket érintő, nehezen diagnosztizálható májrák noninvazív markerét fedezték fel.

A gastroduodenalis kimeneti elzáródás palliatív kezelése öntáguló enteralis sztentekkel hatékony és biztonságos módszer, a palliatív céllal elkészített gastroenterostomia reális alternatívája. A szerzők ismertetik a malignus gastroduodenalis obstructio hátterében fennálló leggyakoribb betegsé­geket, a sztent kiválasztásának szempontjait, behelyezési technikáját, valamint elemzik a kezelés technikai és klinikai sikerességét, megemlítve a lehetséges komplikációkat.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a kolangiokarcinóma kezelésére szolgáló Pemazyre (pemigatinib) készítményt.

A hepatocellularis carcinoma javarészt cirrhosis talaján kialakuló rosszin­dulatú májdaganat, leggyakoribb rizikófaktorai a hepatitis B és C vírusfer­tőzések, a krónikus alkoholos májbetegség, valamint egyes anyagcsere-betegségek. Fontos, bár sokszor nehézségekbe ütközik a hepatocellularis carcinoma elkülönítése a hepatocellularis adenomáktól és a focalis nodularis hyperlasiától.

A JAMA Oncology-ban megjelent tanulmány szerint az aszpirin csökkenti a biliáris traktus daganatai által okozott halálozást.

Az adoptív sejtterápia (adoptive cell therapy, ACT) személyre szabott daganatkezelési módozat, mely a beteg saját, tumorellenes aktivitású immunsejtjeinek visszaadását foglalja magában. Több előnye is van egyéb, pl. vakcináción alapuló immunterápiás modalitásokkal szemben: a tumorregresszió eléréséhez megfelelő mennyiségű, aktivált tumorellenes T-sejtek felszaporítását teszi lehetővé, valamint a betegben kedvező mikrokörnyezet létrehozását a sejttranszfert megelőzően. 

Az epeúti karcinómát a legtöbb esetben ma is túl későn ismerik fel, és a gyógyulás esélye csak a betegek csekély hányadának adatik meg. A né­pesség ilyen irányú szűrése nem megoldható, mert a tumor csak nagyon ritkán fordul elő, bizonyos kockázati csoportokban azonban a rendszeres szűrésnek van értelme és jelentősége.