Az originális gyógyszerfejlesztés költséghatékonyságának problémái és az állatkísérletek etikai vonatkozásai új, hatékonyabb preszelekciót lehetővé tevő in vitro modellrendszerek kialakítását igénylik. Célunk különböző daganatsejtvonalakkal in vitro 3D bionyomtatott tumorszövetek létrehozása robusztus mechanizmus- és hatóanyag-vizsgálatokhoz. Többféle humán tumorsejtvonalból (emlőkarcinóma, vesekarcinóma, glióma stb.) hoztunk létre bionyomtatott szövetszerű struktúrákat, melyeket ZR75.1 sejtvonal esetén részletesebben jellemeztünk. A kialakuló szöveti heterogenitást, a struktúra növekedési ütemét és hatóanyag-érzékenységét más modellrendszerekkel hasonlítottuk össze. Eredményeink alapján a bionyomtatott in vitro struktúrákban egy hét után kimutatható a szövetformálódás, és a tenyészetek akár hosszabb ideig is fenntarthatók. A kialakuló „szövetben” immunhisztokémiai festésekkel az in vivo tumorokéhoz hasonló szöveti heterogenitás igazolható. A bionyomtatott struktúrákat emellett az in vivo tapasztalható hatóanyag-érzékenység (rezisztencia megjelenése) jellemzi. Mindezek alapján a 3D bionyomtatott in vitro daganatmodellek az in vivo modellekhez sok tekintetben hasonló viselkedést mutatnak, így a korábbiaknál jobb in vitro modellként, kevesebb állatkísérlet felhasználásával tehetik hatékonyabbá onkológiai területeken is a gyógyszerfejlesztéseket.

Tragikus hirtelenséggel, egy hónappal 83. születésnapja előtt elhunyt a patológusszakma egyik nagy öregje. Tevékeny életébe annyi minden belefért, ami az orvostudományt, a patológiát, a daganatkutatást előrevitte és új ismeretekkel gazdagította. 

Hatodik alkalommal hirdet pályázatot a Professzor Dr. Regöly-Mérei János Alapítvány. Az alapítvány célja, olyan orvosok és orvostanhallgatók díjazása, akik kimagasló szakmai tudásukkal, méltón viszik tovább Dr. Regöly-Mérei János munkásságát és ápolják emlékét. A pályázat díjazottjait anyagilag, erkölcsileg és szakmailag is támogatni kívánják.

A foglalkozási orvosnak a kockázatbecslés eszközeként alkalmaznia kell a környezet monitorozását és a biológiai markerek ellenőrzését, a legmo­dernebb orvosi diagnosztikus eszközöket, a szűrés módszertanát, amivel az expozíció megléte kimutatható. A rejtett expozíció kimutatására alkalmas lehet a genotoxikológiai monitorozás, ami a rákkeltő mutagén-karcinogén anyagok jelenlétére az expozíció pillanatnyi jelenlététől függetlenül is felhív­ja a figyelmet a biológiai hatások – kromoszóma-rendellenességek – alapján.

Ismeretlen eredetű lázként definiáljuk azt a lázas állapotot, amely legalább 3 hé­ten át fennáll, és kóreredetére egyhetes kórházi kivizsgálás (vagy „ésszerű” kivizs­gálás) sem derít fényt. Az ismeretlen eredetű láz inkább gyakori betegség atípu­sos jele, mintsem ritka betegség tünete. Ha a diagnózis a szokásos laboratóriumi vizsgálatok, a régióspecifikus szerológiai tesztek és képalkotó vizsgálatok elvég­zése után sem egyértelmű, a pozitronemissziós tomográfia segítheti a klinikust a szövetbiopszia irányának meghatározásában. Ismeretlen eredetű láz esetén általá­ban nem javasoljuk antibiotikum vagy szteroid empirikus adását.

Vannak jeles napok. Rohanó világunkban ugyan egyre kevesebb. Ezek egy része nemzeti vagy egyházi ünnep, és mindenkinek szól. És vannak olyanok, melyek csak egy kisebb közösségnek vagy éppen a családnak jelentenek valamit. Ilyen nap a daganatkutatás hazai zászlósainak Jeney András születésnapja. A nyolcvanadik.

Az onkoterápiában egyre nő a célzott szerek, közülük is elsősorban az epidermális növekedési faktor receptorát, illetve a tirozin-kinázokat gátló hatóanyagok jelentősége.