Az összefoglaló közleményben elsősorban a másodlagos hipogammaglobulinémia felismerésére, a primer formáktól való elkülönítésére koncentrálunk. A hemato-onkológiai, autoimmun betegségekre és a kezelésükre alkalmazott immunszuppresszív szerekre fókuszálva bemutatjuk azok immunglobulin (Ig) termelésre gyakorolt hatását. Az összefoglalóban kitérünk a klinikai gyakorlatban alapvető diagnosztikus és terápiás szempontokra is.
A köszvényes roham provokálásáért számos befolyásolható és nem befolyásolható tényező tehető felelőssé. Gyakran nem egy kiváltó ok, hanem ezek kombinációja vezet az ízületi gyulladás kialakulásához.
Az USA-ban javasolják, hogy a várandós kismamák az influenza elleni védőoltás mellett kombinált tetanus-diphteria-pertusiss megerősítő oltást is kapjanak.
A védőoltásban nem részesülteknél -nemtől és életkortól függetlenül- nagy a tetanusz kockázata, a betegségből történő felépülés pedig rendkívül nehéz és hosszadalmas.
Bevezetés A neuromyelitis optica (NMO) kifejezés optikus neuritis (ON) és gerincvelő-gyulladás szimultán vagy egymást követő előfordulását jelenti. Az esetek többségében a szindrómát aquaporin-4-ellenes autoantitestek (AQP4-IgG) okozzák, azonban a betegek 10–20%-a AQP4-IgG-re negatív. NMO-ban, izolált ON-ben vagy kiterjedt hosszú transzverz myelitisben (LETM) szenvedő betegek egy részében mielin oligodendrocita glikoprotein ellenes IgG autoantitestek (MOG-IgG) mutathatók ki. MOG-IgG-pozitivitás kizárólag AQP4-IgG-negatív betegekben fordul elő. Az agyi és gerincvelői léziók hisztopatológiája eltér az AQP4-IgG-pozitív betegekétől, és a MOG-IgG direkt patogén szerepe is igazolható. Az utóbbiak alapján a MOG-IgG-hez köthető NMO önálló betegségentitásnak tekinthető.
A közel 30 év óta Spanyolországban először felbukkanó diftéria eset- egy hatéves oltatlan gyermek- felhívta a figyelmet arra, hogy e probléma milyen nehezen kezelhető az Európai Únióban.
A főként felnőtteknél ismert betegség, a változó immunhiány patofiziológiáját, tüneteit, diagnosztikus nehézségeit, terápiáját és prognózisát foglalja össze a cikk. Kitér a betegség gyermekgyógyászati vonatkozásaira, az életkornak megfelelően éretlen immunrendszer és az immunhiányos betegség elkülönítésének problémájára.
Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle X. évf.5. szám
OTSZ Online
2005-10-01
Összefoglalás
Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott Magyarország méltán lehet büszke védőoltási rendjére és annak eredményeire. Kevés olyan ország van ugyanis nemcsak a frissen csatlakozott, új tagországok között, hanem egész Európában, ahol az oltásokkal megcélzott 10, a magyar „védőoltási naptárban” szereplő fertőző betegség (tuberculosis, diphteria, pertussis, tetanus, polio, Hib, morbilli, rubeola, mumps és hepatitis B) epidemiológiai helyzete olyan kedvező, mint nálunk.Az Európai Unióban az életkor szerint adott védőoltások rendjét – bár vannak harmonizációs törekvések – továbbra is minden tagország belügyének tekintik, az adott ország epidemiológiai és gazdasági helyzetének messzemenő figyelembe vételével. Dolgozatom első felében a magyar védőoltási programmal megcélzott fertőzésekkel és az alkalmazott vakcinákkal kapcsolatos aktuális újdonságokat, illetve az oltási naptárban nem reprezentált, de védőoltással már megelőzhető fertőző betegségek jelen helyzetét ismertetem mind országunkon belül, mind tágabb perspektívában, kitérve az egyes országok eltérő gyakorlatára.A dolgozat végén a több mint három évtizede a Szent László Kórházban működő Védőoltási Szaktanácsadó tevékenységéről esik szó. A kórház gyermekrendelőjéhez kapcsolt szakrendelés a minden megyében működő, hasonló rendelések országos központja. Az ott végzett munka rövid vázolásával és értékelésével párhuzamosan említés történik a napjainkban magáról egyre többet hallató „antivakcinációs mozgalmak” hazai megjelenéséről is. Ezek képviselői a védőoltási rendet és a példamutatóan magas átoltottságot napjainkban fenyegető, a védőoltásokat általában vagy konkrétan ellenző irányzatok hívei, országonként más és más konkrét támadásponttal, a más országokban már lezajlott viták itthoni megjelenítésével kerülnek középpontba, bizonytalanságot, pánikot keltve a gyermekeik egészségét, jövőjét féltő laikus-féllaikus szülőkben.
A Clostridium difficile baktérium által okozott, antibiotikum-kezeléssel összefüggő colitis az egyik leggyakoribb nozokomiális fertőzés. A cikkben a szerzők elemzik a C. difficile colitis kialakulását elősegítő és a fertőzés megszüntetését megnehezítő tényezőket, és ajánlásokat fogalmaznak meg a vegetatív spórák kiirtására, a vastagbél baktériumflórájának helyreállítására és a bakteriális rezisztencia kialakulásának megelőzésére vonatkozóan.
Az antibiotikumot szedő, kórházban kezelt betegek között mintegy 20%-os arányban jelentkezik Clostridium difficile okozta colitis.1 Az ilyen fertőzés miatt kezelt betegek többsége javulást mutat, de körülbelül 20%-uknál a fertőzés kiújul.2 Kiújuláson azt értjük, hogy a szokásos, sikeres kezelést követő 2 hónapon belül visszatérnek a panaszok, és ismét dokumentálhatóvá válik a fertőzés. A C. difficile okozta visszatérő colitisben szenvedő betegek fertőzése újra meg újra visszatérhet, és az ilyen epizódok ismétlődésével a kórokozó kiirtása egyre nehezebbé válik.
A betegség természetrajza
A spóraképző, Gram-pozitív C. difficile bacilust 1935-ben fedezték fel újszülöttek vastagbélflórájának egyik összetevőjeként. A pseudomembranosus colitis az 1970-es években vált gyakoribbá, a széles spektrumú antibiotikumok választékának bővülésével és az empirikus antibiotikum-kezelés terjedésével párhuzamosan.3
Kezdetben a Staphylococcus aureust tartották a pseudomembranosus colitis kórokozójának, mivel a vancomycin megszüntette a fertőzést, később azonban a C. difficile által termelt toxinokat azonosították a betegség okaiként.4 A C. difficile okozta colitis epidemiológiai és kórélettani tényezőit részletesen feltárták, de a megbetegedés továbbra is endémiás a kórházban kezelt betegek között.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.