A COPD egy lassan progrediáló tüdőbetegség, amelyet a krónikus légáramlás korlátozás, obstrukció jellemez. Tudományos kutatások egyre inkább azt bizonyítják, hogy az étrend minősége befolyásolja a COPD progresszióját és hatással van a betegek tüdőfunkció romlására. Figyelembe véve a COPD egyre növekvő terhét, fontos hangsúlyt fektetni az étrend minőségére, mint olyan tényezőre, amely befolyásolja a betegség kimenetelét. Az egészségtelen „nyugati típusú étrend” bizonyítottan kapcsolódik a COPD tüdőfunkció gyorsabb hanyatlásához. Ugyanakkor a gyümölcs, zöldség, étkezési rostok, C- és E-vitamin, polifenolok és β-karotin fogyasztása alacsonyabb COPD kockázattal társul, míg a feldolgozott húskészítmények fogyasztása magasabb COPD kockázattal jár. Az D-vitamin-pótlás esetében erős bizonyíték van arra, hogy kedvező hatással van a tüdőfunkcióra.

A jelenlegi bonyolult módszerek helyett szűrővizsgálatokban is egyszerűen alkalmazható lehet az új, biomarker alapú eljárás.

Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

Egy új elemzés szerint az olajos tengeri halakból származó omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak (n-3 PUFA) magasabb szintje mellett kevésbé alakul ki krónikus vesebetegség (CKD) és a vesefunkció is lassabban csökken.

Az ómega-3 zsírsavak közül az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) jelentős mennyiségben találhatók a halakban, tenger gyümölcseiben és táplálékkiegészítő termékekben. Kardioprotektív hatásuk hátterében az ismert kardiovaszkuláris kockázati tényezők – mint a vérzsírok, vérnyomás, szívfrekvencia és annak variabilitása, trombocitaaggregáció, endothel-funkció és a gyulladásos folyamatok – kedvező befolyásolása áll. A primer és szekunder kardiovaszkuláris védelemben kifejtett hatásaikról több vizs­gálat és metaanalízis eredményét ismerhettük meg az elmúlt években.

Napjaink fontos kérdése, hogy a szervezet immunitását hogyan befolyá­solhatjuk táplálkozásunkkal, különösen a COVID-19 világjárvány idején. Az immunrendszer kulcsfontosságú szereplő a fertőzések patogenezisében. A pandémia idején különösen figyelnünk kell olyan mikro- és makrotápanyagok bevitelére, esetleg pótlására, melyek bizonyítottan részt vesznek az immunrendszer támogatásában és a fertőzések kockázatának csökkentésében. A védekezési stratégia része az immunitás szabályozásá­ban és működésében vezető szerepet játszó mikrobiom egészségének és ellenállásának fenntartása is.

Még az FDA-ban is megoszlanak a vélemények arról, hogy az icosapenta-etil minden nagy kockázatú betegnek adható-e primer kardiovaszkuláris prevenció céljából.

A hypertriglyceridaemia az európai felnőtt populáció mintegy harmadát érin­ti. A trigliceridszint változása hatással van az egyéb lipoproteinszintek alaku­lására, így módosul az LDL összetétele, nő a kicsi, denz, oxidációra hajlamos LDL-részecskék száma, csökken a védő hatású HDL szérumkoncentrációja. Ez a hatás felveti a trigliceridek jelentőségét a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában és progressziójában. Korábbi nagy, prospektív, randomizált, kettős vak tanulmányok nem igazolták azt, hogy a trigliceridek szintjének csökkentése javítaná a primer klinikai végpontot, de a magas trigliceridszint egyéb kardiovaszkuláris rizikófaktorokra gyakorolt hatása felveti annak le­hetőségét, hogy az 1,7 mmol/l fölötti trigliceridértékű egyének az életmód-terápia sikertelensége esetén gyógyszeres kezelésben részesüljenek.

Az omega-3 zsírsavak orvosi javaslatra felírható nagy dózisokban csökkentik a magas trigiceridszintet.

Brazíliai keresztmetszeti elemzés szerint az ómega-3 zsírsavak na­gyobb mérvű bevitele fordított korrelációban áll a szorongásos zavarok előfordulásával.

Nutrients, 2018. május