A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer krónikus betegsége, mely a mielinnek nevezett idegek körüli védőburkolatot károsítja, ezáltal izomgyengeséget, látásproblémákat, zsibbadást, érzéskiesést és memó­riazavarokat okozhat.

Tudományosan alátámasztott, hogy a teljes értékű, túlnyomórészt növényi alapú étrend segít megőrizni az egészséget és csökkenti a krónikus betegségek kockázatát, és a fehérjebevitel miatt sem kell aggódni.

Az Amerikai Szívgyógyász Társaság lapjában megjelent véleménycikk fő következtetése, hogy a szívinfarktus és a stroke megelőzése érdeké­ben a tojás(sárgája) és a vörös húsok fogyasztását kerülni, a fehér húso­két korlátozni kell. Mivel csökkent vesefunkció esetén felgyülemlenek a bélmikrobiom által termelt toxikus metabolitok, az idősek és a vesebe­tegek fokozottan ki vannak téve a tojás- és húsfogyasztás ártalmainak. A túlnyomóan növényi alapú táplálkozás az élelmiszer-termelést és a kar­diovaszkuláris egészséget is fenntarthatóbbá teszi.

Egy 117.000 egészségügyi dolgozó bevonásával végzett megfigyeléses vizsgálat eredményei szerint a magasabb növényi zsiradéktartalmú táplálék fogyasztása csökkenti a stroke kockázatát.

A növényi alapú étrendek egyik általános, sokszor előkerülő kulcskérdése: „van-e benne elég fehérje”? Az áttekintő közlemény ezt a kérdést helyezi górcső alá az aktuális tudományos ismeretek alapján.

A növényi alapú és az ahhoz közelítő étrendek a kardiovaszkuláris megbe­tegedések, a kardiovaszkuláris mortalitás és az összmortalitás alacsonyabb incidenciájával járnak a középkorú általános népességben a prospektív ARIC tanulmány adatainak elemzése szerint.

Journal of the American Heart Association, 2019. augusztus

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága (CHMP) pozitívan véleményezte a fenilketonuria kezelésére alkalmazható Palynziq készítményt.

Az állati eredetű fehérjeforrások majdnem a teljes lakosság étrendjében szerepelnek, általában naponta több alkalommal is. Szükségesnek, termé­szetesnek és magától értetődőnek tűnik ezeknek az élelmiszereknek a napi fogyasztása. Mégis, egyre több tudományos bizonyíték enged arra követ­keztetni, hogy az állati eredetű táplálékok fogyasztása hozzájárulhat számos civilizációs megbetegedés kialakulásához, illetve súlyosbíthat már kialakult betegségeket. A cikk a teljesség igénye nélkül igyekszik felhívni a figyelmet arra a növekvő mennyiségű kutatási eredményre, amely segít tisztázni az összefüggéseket a táplálkozás és a civilizációs betegségek között.

A teljesítőképesség fokozásának nem titkolt célja a koncentrálóképesség és nem utolsósorban a fizikai erő és izomtömeg növelése. Az egyéni telje­sítőképesség – koncentrálóképesség, fizikai erő – fokozása gyógyszerekkel vagy egyéb terápiás eszközökkel széles körben elterjedt és nem kockáza­tok nélküli eljárás. Ilyen célból sokszor minden kontroll nélkül juttatják a szervezetbe a terápiás dózis többszörösét, és az egészségkárosító hatás kiszámíthatatlan. A cikk nem az egyes izomnövelő készítmények élettani vagy terápiás hatásait kívánja összefoglalni, hanem a dopping célú felhasz­nálás mellékhatásaira fókuszál, érintve az egyre elterjedtebb táplálék- és étrend-kiegészítők ilyen irányú felhasználását.

A rendszeres halhúsfogyasztás, szívvédő hatása miatt, nemzetközi terápiás irányelvekben is szerepel. Egy új svéd vizsgálat szerint azonban nemcsak a túl kevés, de a túl sok hal is növelheti a nők halálozását.