A vedolizumab egy rövid távú vizsgálatban jobbnak bizonyult az infliximabnál a colitis ulcerosa másodvonalbeli terápiájaként.

A szubkután guselkumabbal végzett indukciós terápia jelentős hatékonyságot mutatott a közepesen vagy súlyosan aktív fekélyes vastagbélgyulladásban (UC) szenvedő betegeknél.

A gyulladásos bélbetegségek patomechanizmusában genetikai és környe­zeti tényezők modulálják az immunrendszer működését, melyet a bélflóra összetétele és metabolikus aktivitása is befolyásol. A TNF-α központi sze­repet tölt be a betegség immunpatogenezisében. E proinflammatorikus citokin célzott antitestekkel történő gátlása, a TNF-gátló-kezelés forradal­masította a gyulladásos bélbetegségek kezelését mintegy két évtizeddel ezelőtt. Hatékonyságát azóta számtalan vizsgálat és a mindennapi klinikai gyakorlat is bizonyította; a napi rutin során megtanultuk, hogyan tegyük minél hatékonyabbá a kezelést.

A fenntartó mirikizumab jól tolerálható és akár 2 éven át is tartós választ biztosít a kezelésre kezdetben reagáló colitis ulcerosában szenvedő betegeknél.

Forgalomba hozatali engedélyt kapott az ustekinumab hatóanyagú (Pyzchiva) a plakkos pikkelysömör az arthritis psoriatica; a colitis ulcerosa; és a Crohn-betegség, az apremilastot (Apremilast Accord) pedig az arthritis psoriatica, pikkelysömör és a Behçet-kór kezelésére.

Az autoimmun betegségben szenvedő nők nagyobb valószínűséggel szenvednek perinatális depresszióban és a perinatális depresszióval küzdő nőknél nagyobb az autoimmun betegségek kialakulásának kockázata.

Barcelonai kutatók szerint a szövetregeneráció kezdeti fázisa, a sejt-újraprogramozás folyamata rengeteg B12-vitamint igényel.

A kóroktanilag heterogén gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelésében fő törekvésünk az optimális gyulladáscsökkentés. Az IBD-betegek keze­lésében a célzott terápiás lehetőségek a jövőben egyre fontosabb szerep­hez juthatnak. Az egyéni terápiás válasz előrejelzésének problémája még megoldásra vár.

A gasztroenterológia szimpózium ke­retében aktuális témákról három ér­tékes dolgozatot, egy kommentárt és két összefoglaló közleményt talál az olvasó.

A német orvosi hetilapban (DMW) a gyul­ladásos bélbetegségek (IBD) kezeléséről tavaly megjelent közleményéhez Miheller Pál, a kérdés elismert szakértője írt kitű­nő kommentárt. Részletesen ismerteti a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség kezelésének lehetőségeit. A kér­dés jelentőségét jól mutatja, hogy a gyul­ladásos betegségek száma világszerte nem csökken, hanem növekszik.

A gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő betegek csaknem egyharmada szenved állapotukkal összefüggő bőrelváltozásban.