Tovább erősödött az a szemlélet, amely szerint az izom nem pusztán mechanikus működésű szerv, hanem fontos endokrin szereplő is.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) először írta elő a „folyadékpótlási szüneteket” a 2026-os világbajnokság mérkőzéseinek mindkét félidejének közepén.

Fizikális és mentális diszfunkciót okozhat a megterhelés a poszt-COVID betegeknél, akik 35%-ánál lép fel testmozgást követő rosszullét.

Egy nagy elemszámú tanulmány szerint nincs összefüggés a terhességi cukorbetegség és az emlőrák kialakulásának kockázata között.

Az EMDR a traumával és stresszorral összefüggő zavarok bizonyítottan hatékony pszichoterápiás módszere, amely egyéb indikációkban is ígére­tes. Az alábbiakban ismertetjük az eljárás történetét és működését, rövid esetleírásokkal illusztrálva.

A genderszempontú gyógyászat különbséget tesz a férfiak és nők kardio­vaszkuláris megbetegedéseinek kialakulását, illetve az egészségük meg­tartását befolyásoló biológiai és szociokulturális szempontok között. Ez a látásmód lehetővé teszi az egyes nemekre jellemző rizikófaktorokhoz köthető, személyre szabott betegségmegelőzést.

Jó ismert, hogy a krónikus stressz jelentős kardiometabolikus kockázati tényező, ugyanakkor a különböző alvászavarok kialakulásában is szerepet játszhat. Az insomnia jelentősen rontja az életminőséget, miközben számot­tevően növeli a szívizominfarktus kockázatát. Ezzel összefüggésben talán kevéssé ismert, hogy az alvás hosszának csökkenése is fokozza a szívizom­infarktus rizikóját. A mindennapi gyakorlat szempontjából ezért fontos a betegek alvásminőségének feltérképezése és szükség szerinti kezelése.

A mitokondriumok energiatermelő képességének romlása állhat a poszt-COVID tünetként jelentkező krónikus kimerültségérzet hátterében.

Intervenciós radiológiai eljárásokat az onkológiai kezelések minden sza­kaszában használunk. A képalkotással irányított mintavételeken kívül szá­mos, képalkotással irányított intervenciós terápia is rendelkezésre áll. Ebben a cikkben a legfontosabb, már elterjedt módszerekről, különösen a transzar­tériás embolizációkról és a perkután ablációkról, valamint néhány új terápiás lehetőségről, például a nagy intenzitású fókuszált ultrahangról lesz szó.

Amikor szívpanaszokkal orvoshoz fordul, orvosa – a fizikális vizsgálaton, a laboratóriumi teszteken és az elektrokardiológiai (EKG) vizsgálaton túl – nagy valószínűséggel valamilyen képalkotó vizsgálatot is kér a tünetek hátterének felderítésére. Erre ma már számos modern technológia áll ren­delkezésre, melyek segítségével a korábbinál gyorsabban, pontosabban, megbízhatóbban korrekt diagnózishoz lehet jutni.