Amikor Sigmund Freund azt mondta, hogy „az anatómia a sors” („Die Anatomie ist das Schicksal”), akkor ezt úgy értette, hogy az anatómia határozza meg a férfiak és a nők személyiségét.

A COVID-19 omikron variánsának megjelenésével új aggodalmak és bizonytalanságok jelentek meg, és egyre erősödik a betegség kezelésére alkalmas gyógyszerek - különösen a szájon át alkalmazhatóak- iránti igény.  

A krónikus obstruktív tüdőbetegség progresszív kórállapot, melynek tü­netei a duális terápia ellenére perzisztálnak vagy súlyosbodnak, és gyak­rabban jelentkeznek exacerbációk. Ilyen esetekben tripla kombináció alkalmazása válik szükségessé. Az egy inhalerrel alkalmazott hármas ke­zelés előnye, hogy napi egyszeri használata révén javítja az adherenciát, ezen keresztül pedig a kezelés hatásosságát. Biztonságossági profilja jó, alkalmazása mellett sem gyakoribbak a mellékhatások, mint a komparátor kezelések kapcsán.

Expert Review of Respiratory Medicine, 2018. december

A vizsgálat elsőként igazolta prospektív módon, hogy a naponta egyszeri inhalációs FF/UMEC/VI kombináció mérsékli a halálozás kockázatát olyan, tüneteket mutató COPD-betegek esetében, akiknél fennáll a jövőbeni exacerbációk kockázata.

Az azelastint és fluticasont tartalmazó orrspray hatásosabban enyhíti az allergiás rhinitis nasalis tüneteit, mint a kombináció bármelyik komponense monoterápia formájában, így a monoterápiával nem kielégítően kontrol­lálható esetekben, második vonalban sikerrel alkalmazható.

Az FDA 2019. július 15-én engedélyezte az asztma kezelésére szolgáló AirDuo Digihaler (flutikazon propionát, szalmeterol) inhalációs port és a hozzá tartozó készüléket.

Az eozinofil nyelőcsőgyulladás gyermekek és felnőttek olyan krónikus, helyi, immunmediált nyelőcsőbetegsége, melyet klinikailag a nyelőcső disz­funkciója, szövettanilag pedig dominálóan eozinofil sejteket tartalmazó gyulladása jellemez. Kezeletlen eseteiben nyelőcsőszűkület kialakulásához vezethet. Kezelése elsősorban protonpumpagátlókkal, diétával és helyi szteroid medikációval történik.

A krónikus nem allergiás rhinitis patofiziológiája máig nem tisztázott. El­különítését segítheti, hogy kialakulásában nem azonosítható jól körülír­ható kiváltó tényező. Nyolc, részben átfedő altípusát különböztetjük meg. A kezelés módját a tünetek szabják meg, megegyezően az allergiás rhinitis terápiájával. A betegnek kerülnie kell az ismert triggerhatásokat. Első­ként választandó szerek az intranasalis kortikoszteroidok, az intranasalis antihisztaminok és az intranasalis ipratropium. Dekongesztáns és első gene­rációs antihisztamin együttes adása mérlegelendő akkor, ha a monoterápia nem enyhíti kellő mértékben a tüneteket.

Az új, 2017-es GOLD-ajánlásokon alapuló COPD-osztályozásban külön-külön kell vizsgálni a tüdőfunkciót és az egyéb paramétereket. A betegség súlyossági fokát így két lépésben határozzuk meg. A COPD megelőzésében a legfontosabb a dohányzásról való leszokás, valamint a pneumokokkusz és az influenza elleni védőoltások beadása. 

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszereinek bizottsága (CHMP) 2018 szeptember 17-20-i ülésén az alábbi készítményeket véleményezte.