Nemi különbségek COPD-ben

Azóta sokan kétségbe vonták ezt a megállapítást, de egy tekintetben Freudnak mindenképpen igaza volt: kutatók szerint a krónikus obstruktív pulmonális betegség, a COPD tekintetében az anatómia, a nemek közötti különbség valóban befolyásolja a beteg sorsát. Egyre szaporodnak azok a bizonyítékok, melyek szerint a COPD eltérően hat a férfiakra és a nőkre, ezért a férfiak és nők COPD betegségét eltérően is kell kezelni. A nők betegségét – részben a nemi különbségek ismeretének hiánya, valamint bizonyos kulturális okok miatt – gyakran aluldiagnosztizálják, vagy félremagyarázzák.  

Sok kutató a „szex” és a „gender” meghatározásokat felváltva használja, de a „szex” inkább az egyes beteg biológiai sajátosságát, a „gender” pedig inkább a beteg személyiségét jelenti. Dr. Amik Sodhi (University of Wisconsin-Madison) szerint pedig fontos megkülönböztetni a kettőt. Szerinte a szex alapvetően egy biológiai struktúra, az adott személy genetikájának, sex-kromoszómáinak következménye, ami anatómiai különbségekben nyilvánul meg, és az egyes betegségekkel szembeni érzékenység eltéréseihez vezet. Dr. Megan Hardin (Brigham & Women’s Hospital in Boston) és munkatársai a genetikán alapuló nemi különbségek, a nemi „dimorfizmus” egyik példáját igazolták legújabb meta-analízisükben.   

Arról számoltak be, hogy a magzati tüdő kifejlődésében résztvevő CELSR1 gén gyakrabban fordul elő nőkben, mint férfiakban, és a génben bekövetkező egyetlen nukleotid polimorfizmushoz dohányzó nőkben COPD társul, míg dohányzó férfiakban nem. Az eredmény jelzi, hogy a nők COPD kockázatának ez a polimorfizmus egy lehetséges jelzője, és rávilágíthat a COPD-ben tapasztalható dimorfizmusra.

A szexszel ellentétben a „gender” inkább egy pszichoszociális struktúra, mely képes befolyásolni a betegségek megjelenését, meghatározhatja a kezelésüket és jelezheti, hogy a bizonyos betegségnek milyen kimenetele lehet. Mostanában jelent meg egy tanulmány a leggyakoribb tüdőbetegségek és alvászavarok nemi eloszlásáról a CHEST-ben, ahol a következőket írták: „a szex és a gender befolyásáról epidemiológiai adatok, a pathogenezisre és a pathofiziológiára utaló adatok, a klinikai megjelenésre vonatkozó, a kezelésre adott válaszról szóló adatok állnak rendelkezésre, de vannak adatok a betegség kimenetelére is. Ilyen módon minden kutatásban, a klinikai gyakorlatban és a képzési anyagokban indokolt a szex és a gender tárgyalása. Pl. mint arról az American Thoracic Society 2021-es találkozóján beszámoltak, a COPD-s betegeknél nemi különbségek vannak a tünetek súlyosságában és a kísérőbetegségek gyakoriságában, ami leginkább az eltérő arányban észlelhető  kardiális kísérőbetegségekben nyilvánul meg. .

Erre a következtetésre a GOLD (Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease) vizsgálatban résztvevő 795 nő és 1251 férfi (1-3 osztályú) COPD-s beteg értékelése során jutottak.  Vizsgálták a betegek anamnézisét, kísérő betegségeit, tüdőműködését, a COPD Assessment Test értékeit, a módosított Medical Research Council (mMRC) légszomj értékeket, és jelentős különbségek voltak a nők és a férfiak között a legtöbb funkcionális paraméterben és kísérőbetegségben, a köhögés, a köpet, az energia tekintetében. Logisztikus regressziós analízis szerint férfiaknál a kardiális betegségek prediktora az energia, az mMRC érték, a dohányzás, a testtömeg-index, az életkor, a spirometriával mért légzési-funkció volt, míg a nőknél egyedül az életkor jelezte szignifikánsan a kardiális betegséget.

COPD-s nők és férfiak gender-hatásának példája az, hogy amikor az USÁ-ban az 1960-as években a cigaretta-reklámok – különösen a nőknek szánt Virginia-Slims reklámok – megszaporodásával növekedett a dohányzó nők száma. A fejlődő világban, ahol COPD-ben már szűkül a sex/gender különbség, a nők- a férfiakhoz képest - jobban ki vannak téve a fával való tüzelés (főzés) füstjének a gyengén szellőzött, vagy teljesen szellőzés nélküli helyeken.

A nők körében növekszik a gyakoriság

Az amerikai Centers for Disease Control and Prevention szerint 2018-ban az USA-ban a krónikus, alsó légúti betegségek (elsősorban a COPD) a nők körében a negyedik leggyakoribb halálozási ok volt a szívbetegségek, a daganatos betegségek és a balesetek után. Szintén a CDC analízise (Behavioral Risk Factor Surveillance Sístem) szerint 2013-ban az orvosok a nők 6,6%-ánál, a férfiak 5,4%-ánál állították fel a COPD diagnózisát. Sodhi doktornő és munkatársai megfigyelték, hogy 2005 és 2014 között minden vizsgált időpontban a nőknél magasabb volt a COPD-s kórházi felvételek – és halálozások – aránya, mint a férfiaknál. A női nem a korán megjelenő súlyos COPD-k kockázatát a háromszorosára emelte, ezeknél a COPD-s nőknél – a férfiakhoz képest - alacsonyabb volt a tüdő szénmonoxid diffúziós kapacitása annak ellenére, hogy az erőltetett kilégzés 1 másodperc alatti volumene magasabbnak látszott.

Hagyományosan a COPD nem egy olyan betegség, ami ennyire kiemelkedő gyakoriságú lenne a nőknél, de az USÁ-ban ez az utóbbi 20 évben ez megváltozott, ami nem magyarázható a dohányzással, hisz annak gyakorisága örvendetesen csökken. Sok, nem dohányos nőbetegnél is jelentkezhet a COPD, ami valamilyen környezeti ártalomra utal, bár mivel leginkább idős férfiaknál és asztmás nőknél diagnosztizálják, egy csomó nőnél nem derül fény a valódi kiváltó okra.

Nőknél gyakran azért nem ismerik fel a COPD-t, mert a tüneteik eltérnek a betegség klasszikus tüneteitől. A diagnózis hiányában, vagy késlekedésében szerepet játszanak az is, hogy sokszor nem megfelelően értékelik a spirometriás eredményeket, és az, hogy a nők betegségük későbbi stádiumában fordulnak orvoshoz, és az orvosok figyelmét a betegséghez társult fáradtság és depresszió más betegségek felé tereli.

Bár az eredmények változatosak, nőknél az „emphysemás” fenotípusú COPD-nél jóval gyakrabban lehet „krónikus brochitis” fenotípusú COPD-t látni és nőknél - dohányzás esetén - súlyosabb fokban károsodnak a légzési funkciók még akkor is, ha figyelembe vesszük a testmagasság és a testsúly különbségeit. Ugyanakkora dohányfüst-expozíció esetén a fiatalabb nőknél súlyosabb légzési zavarok keletkeznek, mint férfiaknál, és gyakoribb a roham is.

Nemi különbségek vannak a gyógyszerekre adott válaszokban is

Egyelőre kevés bizonyítékunk van, hogy a nők és a férfiak eltérően reagálnak a gyógyszerekre, ezért szükséges ezt a kérdést is vizsgálni. Egyelőre nem tudtak nemi különbségeket kimutatni a rohamok megelőzésére és az életminőség javítására alkalmazott salmeterol/fluticason kombinációs kezelés hatásosságában, de más vizsgálatok szerint az inhalációs kortikoszteroidok leállítása után a nőknél jóval gyakrabban jelennek meg COPD-s tünetek és rohamok.

Forrás:

Osterweil N. Sex differences in COPD slow to be recognized, treated. Medscape Medical News. April 14, 2022. 04. 15.

Hardin M, Cho MH, Sharma S, et al. Sex-based genetic association study identifies CELSR1 as a chronic pbstructive pulmoary disease risk locus among women. Am J Resp Cell and Molecular Biol 2022, 56, (3). https://doi.org/10.1165/rcmb.2016-0172OC.

Sodhi A, Pisani M, Glassberg MK, et al. Sex and gender in lung disease and sleep disorders. A state-of the-art review. Chest. Published March 14, 2022. DOI:https://doi.org/10.1016/j.chest.2022.03.006