Kínai kutatók a korai stádiumú tüdőrák kimutatására egy, a vér lipidösszetételét mérő gyors és megbízható nagy specifitású és szenzitivitású tesztet fejlesztettek ki.
A givosirannal most először nyílt lehetőségünk arra, hogy hatékonyan csökkentsük az akut hepatikus porphyriás betegek súlyos klinikai manifesztációinak („rohamainak”) gyakoriságát (I.b evidenciaszint). A rendkívül költséges kezelés további pozitív hatásai, hogy a betegek kevesebb hem és kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszer (pl. opiát) adását igénylik. Az indikáció felállítása és a betegek ellenőrzése minősített porphyria-centrumok feladata.
Az immunkémiai módszerekkel történő fehérje- és peptidmeghatározások az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb laboratóriumi diagnosztikai fejlesztései közé tartoznak. Ma már jóval a nmol/L-es mérési tartomány alatti koncentrációkat is rutinszerűen tudjuk vizsgálni fejlett immunkémiai módszerekkel (pl. immunfluorimetria, elektrokemilumineszcencia) vagy elválasztástechnikai módszerekkel (pl. nagy nyomású folyadékkromatográfia). E technikák tették lehetővé azt, hogy a klinikai laboratóriumok reprodukálható módon és megfelelő leletátfordulási idővel tudnak ma tumormarkereket analizálni. Ezek a tumormarker-vizsgálatok inherens részeivé váltak a daganatok kivizsgálásának elsősorban a kezelés monitorizálásában, és jelentős segítséget nyújtanak a klinikusi döntéshozatalban. Ebben a közleményben a tüdőben előforduló neuroendokrin tumorok (NET) kivizsgálásában alkalmazható tumormarkerek felhasználhatóságát ismertetjük. A NET-ek kivizsgálásában alkalmazható analízisek a ritkán végzett tesztek közé tartoznak, így fontosnak tartottuk azt, hogy néhány gyakorlati szempontot is megismertessünk. A NET-ek vizsgálatában is érvényesül a tumormarkerekre általánosan érvényes szabály: a vizsgálatok kombinálásával a szenzitivitás és gyakran a specificitás is javítható, és ezen információk a diagnózis felállításában, de leginkább a kezelés monitorizálásában és a prognózis megítélésében lehetnek segítségünkre. Magy Onkol 62:108–112, 2018
Az endokrin hipertóniák – közülük is elsősorban a primer aldoszteronizmus – előfordulására gyakrabban számíthatunk a korábban feltételezettnél a hipertóniás betegek között. Egyes betegcsoportokban célzott szűrővizsgálatok végzése, az érintettek kiemelése fontos feladat, hiszen az ilyen betegek kardiovaszkuláris kockázata fokozott, ami azonban a célzott terápiával megfelelően csökkenthető.
A laboratóriumi diagnosztika – a fizikális vizsgálat, az EKG és a képalkotó eljárások mellett – a sürgősségi ellátás egyik alappillére. Laboratóriumi vizsgálatokat hívhatunk segítségül a diagnózis felállításához, a kezelés megkezdése előtti állapotfelméréshez, a kockázatbecsléshez, akár egyes betegségek lefolyásának követéséhez is. Az indokolatlan laboratóriumi tesztek viszont időveszteséget okoznak és pénzkidobást jelentenek. A tanulmány összefoglalja, hogy a sürgősségi ellátásban mikor melyik paraméter vizsgálata indokolt.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.