Napjainkban egyre több figyelem irányul a mentális zavarok kibontakozásának, zajlásának és kezelési vonatkozásainak immun-metabolikus összefüggéseire. A mentális működéseket mélyrehatóan befolyásolják a metabolikus diszfunkciók, az inzulinrezisztencia, az immun- és gyulladásos folyamatok. A tudomány által feltárt összefüggésekre alapozva hatékony metabolikus intervenciókat alakíthatunk ki. Ezekkel a területekkel foglalkozik a metabolikus pszichiátria, amely évszázados orvosi megfigyelések csíráiból napjainkban kivirágzó diszciplína.
Egy új kutatás szerint a szokásos rohamellenes kezelésekhez mellett alkalmazott módosított Atkins-diéta (MAD) jelentősen csökkenti a rohamok gyakoriságát a gyógyszerrezisztens epilepsziában szenvedő betegeknél.
Az utazókra leselkedő egészségügyi veszélyek számtalan egyéni és általános tényezőtől függenek, de alapvetően az utazás jellege, a kint tartózkodás hossza és az utazó általános egészségi állapota határozzák meg a rizikót. Általánosságban 6–8 héttel az utazás megkezdése előtt érdemes oltási tanácsadót vagy trópusi betegségekkel foglalkozó szakembert felkeresni a megfelelő oltások beadatása és a gyógyszeres kemoprofilaxis megbeszélése érdekében. A trópusi utazás előtti tanácsadás kiterjed a biztonságos étel- és italfogyasztásra, a balesetek és a napégés megakadályozására, a rovarcsípések elleni intézkedésekre.
A patinás bostoni New England Journal of Medicine mellett más fontos orvosi folyóiratokban is tallózó NEJM Journal Watch több szakterületen összegyűjtötte az elmúlt év legnagyobb szakmai visszhangot keltő orvosi közleményeit. Lapunk az általános orvoslás, bőrgyógyászat, onkológia-hematológia és neurológia témakörökből válogatott összefoglalókat ismerteti.
A WHO szerint világszerte még 2010-ben is egymillió fölött lehetett a malária okozta halálesetek száma. Ha egy beteg trópusi vagy szubtrópusi tartózkodást követően lázról panaszkodik, mindig ki kell zárni a trópusi malária fennállásának lehetőségét.
Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle XII. évf.6. szám
OTSZ Online
2007-12-01
A gyermekkori epilepsziás kórállapotokat három fő csoportba soroljuk a háttérben húzódó patofiziológiai mechanizmusok alapján: (a) az epileptológiai kóroki tényező egyértelmű, azaz definitív; (b) a kórok nem azonosított, de nagy valószínűséggel feltételezett; (c) a kórok azonosítatlan, azaz részleteiben sem ismert. Eszerint szimptómás (a), kriptogén (b) és idiopátiás (c) epilepsziás főcsoportokat különítünk el. Az alaptudományok és a klinikumban hozzáférhető diagnosztika fejlődése nyomán mind nagyobb arányban diagnosztizálunk csecsemő- és gyermekkorban szimptómás (tüneti) epilepsziákat, mindenekelőtt epileptogén természetű agyfejlődési rendellenességeket. E napjainkban is tartó tendencia a fokális kortikális dysplasiák, a kortikális dysgenesisek és migrációs zavarok korai in vivo felismerését eredményezi, s a korszerű multimodális diagnosztikai eljárások széles körű alkalmazásának köszönhető. Mind nagyobb számban fedezünk fel a korábban jórészt ismeretlen, illetve kriptogén eredetűnek tartott, gyakran vitathatóan perinatális történésekre visszavezetett, és a klinikai tapasztalatok szerint konvencionális antiepilepsziás gyógyszeres terápiával nehezen befolyásolható, gyermekkorban kezdődő epilepsziák hátterében olyan központi idegrendszeri fejlődési rendellenességeket, melyek időben végzett, korszerű epilepsziasebészeti eljárással jó eséllyel gyógyíthatók. Egyes adatok szerint a gyógyszerrezisztens gyermekkori epilepsziák mintegy 40%-a kortikális malformációra vezethető vissza.
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.