Egy nagy elemszámú, több éves kutatás szerint a hét adott napja, az évszak, és alvóhelyünk földrajzi elhelyezkedése egyaránt hatással van az alvás hosszára és minőségére.

A genderszempontú gyógyászat különbséget tesz a férfiak és nők kardio­vaszkuláris megbetegedéseinek kialakulását, illetve az egészségük meg­tartását befolyásoló biológiai és szociokulturális szempontok között. Ez a látásmód lehetővé teszi az egyes nemekre jellemző rizikófaktorokhoz köthető, személyre szabott betegségmegelőzést.

Testsúlycsökkentő („bariátriai”) műtétekkel az elhízott betegek stroke-kockázata jelentősen csökkenthető.

Egy nagy létszámú tizenéves kohorsz bevonásával végzett elemzés összefüggést igazolt az éjszakai mesterséges fény mennyisége, valamint a tinédzserek alvása és egyéb egészségi kimenetelei között.

A háziorvos rezidens szerző a teljes értékű növényi étrend köré szerveződő, mintegy tízezer fős online csoportjában szerzett tapasztalatait mutatja be egy felmérés eredményein keresztül. A munka e-poszter formájában szerepel a II. Életmódorvostani Konferencia programjában 2020. február 15-én.

A makro- és mikrotápanyagok hasznosításának zavarát malasszimilációnak nevezzük. A tápanyagfelvétel zavara különféle belgyógyászati kórképek formájában manifesztálódhat, amelyek differenciáldiagnosztikája a keze­lőorvost komoly kihívások elé állíthatja. A cikk ezeknek a betegeknek az ellátását szeretné gyakorlati tanácsokkal segíteni.

A részecskeexpozíció és a hanyatló emberi egészség közötti kapcsolatot vizsgáló legújabb tudományos kutatások a finom (PM2,5) és ultrafinom (UFP<100nm) részecskékre fókuszálnak.

A tremor az egyik leggyakoribb neurológiai tünet, melynek fiziológiás és patológiás megjelenési formái is léteznek. Bár az orvosi köztudatban álta­lában a Parkinson-kórhoz társítják, leggyakrabban gyógyszer által indukált és belgyógyászati kórképekhez kapcsolható remegéssel találkozhatunk. A legtöbb esetben megfelelő fizikális vizsgálattal nagy valószínűséggel azonosítható a háttérben meghúzódó ok. Amennyiben a tremor a beteg életvitelét zavarja, úgy megfelelő gyógyszeres és idegsebészeti (mély agyi stimulációs) kezeléssel a legtöbb esetben jól kontrollálható.

Az Orvostovábbképző Szemle idén januárban ismét a pszichiátriát állítja középpontba. Ezúttal is igyekszik az olvasóközönségnek minél szélesebb körben bemutatni olyan „forró pontokat”, amelyek a szakmát erősen foglalkoztatják, ugyanakkor érdekesek lehetnek a tágabb szakmai közönség számára is.

Egy kanadai kutatócsoport szerint az agyrázkódást szenvedettek nagyobb valószínűséggel lesznek öngyilkosok, különösen akkor, ha az agyrázkódás hét végén történt.