A COPD egy lassan progrediáló tüdőbetegség, amelyet a krónikus légáramlás korlátozás, obstrukció jellemez. Tudományos kutatások egyre inkább azt bizonyítják, hogy az étrend minősége befolyásolja a COPD progresszióját és hatással van a betegek tüdőfunkció romlására. Figyelembe véve a COPD egyre növekvő terhét, fontos hangsúlyt fektetni az étrend minőségére, mint olyan tényezőre, amely befolyásolja a betegség kimenetelét. Az egészségtelen „nyugati típusú étrend” bizonyítottan kapcsolódik a COPD tüdőfunkció gyorsabb hanyatlásához. Ugyanakkor a gyümölcs, zöldség, étkezési rostok, C- és E-vitamin, polifenolok és β-karotin fogyasztása alacsonyabb COPD kockázattal társul, míg a feldolgozott húskészítmények fogyasztása magasabb COPD kockázattal jár. Az D-vitamin-pótlás esetében erős bizonyíték van arra, hogy kedvező hatással van a tüdőfunkcióra.

A jelenlegi bonyolult módszerek helyett szűrővizsgálatokban is egyszerűen alkalmazható lehet az új, biomarker alapú eljárás.

Egy új elemzés szerint az olajos tengeri halakból származó omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak (n-3 PUFA) magasabb szintje mellett kevésbé alakul ki krónikus vesebetegség (CKD) és a vesefunkció is lassabban csökken.

Brazíliai keresztmetszeti elemzés szerint az ómega-3 zsírsavak na­gyobb mérvű bevitele fordított korrelációban áll a szorongásos zavarok előfordulásával.

Nutrients, 2018. május

Az amerikai szívgyógyászok a szív és az agy megfelelő védelme érdekében azt javasolják, hogy hetente kétszer fogyasszunk (lehetőleg tengeri) halételeket.

A nem alkoholos zsírmáj és súlyos formája, a nem alkoholos szteatohepatitisz ma a leggyakoribb májbetegség. Patogenezise csak részben tisztázott, de sok új ismerettel gazdagodtunk az utolsó évtizedben. A kórfolyamat alapja az elhízás és az inzulinrezisztencia, a következmény: krónikus, alacsony fokú szisztémás gyulladás, májfibrózis, cirrózis, májrák, a kardiovaszkulá­ris morbiditás és a krónikus vesebetegség fokozott kockázata. Diagnózisa biopszián alapul, a kórismézésben az ultrahang mellett számos nem invazív eljárás kap szerepet. Speciális farmakoterápia nincs, alapvető a testsúly­csökkentés, diéta, fizikai aktivitás jelentőségének tudatosítása a gyógyulás és a progresszió megelőzése érdekében.

Csökkenti az utódok az 1-es típusú diabéteszes megbetegedésének esélyét, ha az anyatejjel már az élet korai szakaszában elegendő ómega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak jutnak a csecsemő szervezetébe.

A patinás bostoni New England Journal of Medicine mellett más fontos or­vosi folyóiratokban is tallózó NEJM Journal Watch több szakterületen összegyűjtötte az elmúlt év legnagyobb szakmai visszhangot keltő orvosi közleményeit. Ezúttal az elmúlt év pszichiátriai „slágereit” tekinti át Dr. Nagykálnai Tamás.

A halolaj, az omega-3-at zsírsavakat tartalmazó készítmények szedése, illetve az ezeket nagy koncentrációban tartalmazó hal fogyasztása esetén csökken a 2-es típusú diabétesz kialakulásának hosszú-távú kockázata.

Az áttekintés az érendotél-működészavar néhány problémakörének (vaszkuláris kockázati tényezők, oxidatív stressz, endotélaktiváció, endotél-működészavar, vaszkulopátia, szövet-/szervkárosodás) holisztikus értelmezésére tesz kísérletet.
J Pharmaceut Scient Innov, 2013. február