A Human Microbiome Project (HMP) 2007-ben kezdeményezte átfogó is­meretek gyűjtését az emberi mikroorganizmusok genetikai és metabolikus térképéről, valamint arról, hogy ezek hogyan járulnak hozzá a fiziológiás ál­lapothoz és egyes betegségekre való hajlamhoz. A női alsó nemi traktusban – különösen a hüvelyben – elsősorban Lactobacillus törzsek dominálnak. A méhnyaki mikrobiommal kapcsolatos ismereteink korlátozottabbak, de úgy tűnik, hogy az meglehetősen hasonló a hüvelyéhez. A női felső nemi traktust – beleértve a méhet – sokáig sterilnek tekintették, de az újgenerá­ciós szekvenálás (NGS) megjelenésével a legújabb kutatások endometriális mikrobiomközösséget azonosítottak ezen a területen is.

Az új cPANHPVAX vakcina a fejlődő országokban is jelentősen növelheti a beoltottak arányát, és terápiás hatása is lehet a már meglévő fertőzések ellen.

Az elmúlt évtizedben fej-nyaki daganatok esetében is fokozott a törekvés a szervmegőrzésre, csökkentve a kezelések kedvezőtlen hatásait, de javítva a túlélést és az életminőséget. Ennek megfelelően a transzorális robotsebészet (TORS) világszerte teret nyer. TORS beavatkozások 2023. január óta zajlanak a Pécsi Tudományegyetemen. 2024. júliusig
27, fej-nyaki laphámrákos beteget operáltunk, 15 esetben p16-pozitív daganatot. Nyaki disszekciót 19 esetben végeztünk. A robotsebészeti eszköz a szájgarati daganatok esetében nyújt elsősorban előnyt egyéb transzorális beavatkozásokkal szemben, segítségével más módszerrel nehezen megközelíthető területek érhetőek el. Ez különösen előnyös a fiatalabb, jobb prognózissal rendelkező, humán papillómavírushoz köthető orofarinxdaganatos betegek esetén, akiknek a várható élettartama magasabb. A korábbi stratégiával szemben különös előnyt nyújt a transzorális robotsebészet
ismeretlen primer daganatok (cancer of unknown primary, CUP) esetében. Az FDG-PET/CT-vel és a „vakon végzett” próbabiopsziával ellentétben, mely standard diagnosztikus eljárás volt sokáig, a TORS lehetővé teszi a nagyobb találati
arányt, teljes tonzillektómia és nyelvgyöki mukozektómia elvégzésével.

Magy Onkol 68:207-213, 2024

A vakcinák hatékonyságának és tartósságának javítása érdekében a Stanford kutatói egy új vakcinasegédanyagot fejlesztettek ki.

Egy új HPV elleni vakcina egy kis betegszámú fázis I. klinikai vizsgálatban hatásosnak bizonyult a  rekurrens légúti papillomatózis nevű ritka daganatos betegség terápiájában.

A WHO globális felmérése szerint majdnem minden harmadik felnőtt férfi HPV-fertőzött.

A hüvelyflóra szerepére nem csak a bakteriális vaginosis, hanem az azzal összefüggést mutató HPV-fertőzés tartóssá válásának megakadályozásában is igen jelentős.

A Brigham and Women’s Hospital kutatói új sejtterápiát fejlesztettek ki, a kialakult daganat elpusztítása mellett a rák elleni védőoltás szerepét is betöltve megakadályozza az új daganatok kialakulását.

A méhnyakrák mind az előfordulását, mind a halálozását tekintve a 4. helyen áll a nők malignus daganatai között világszerte. A népességi szűrések bevezetése jelentősen növelte a rák mellett a rákelőző elváltozások felismerését is. A sejtkeneti kép értékelésének korábbi Papanicolaou-osztályozását a Bethesda-klasszifikáció váltotta fel, amely különösen a rákelőző elváltozások korai felismerésében hozott jelentős változást, kiegészítve egyéb vizsgálati módszerekkel, így a kolposzkópiával, humán papillómavírus (HPV) meghatározásával, valamint molekuláris módszerekkel. A jelenlegi ASC (atypical squamous cells), ASC-US (ASC, bizonytalan megítélésű) és ASC-H (ASC, nem egyértelműen megítélhető, de súlyos laphámlézió nem zárható ki), valamint a LSIL és HSIL (low-, high-grade squamous intraepithelial lesion) elnevezések bevezetése meghatározta a nőgyógyászok teendőit, a kezelés szempontjait. A HPV, különösen annak nagy kockázatú (hrHPV) típusainak meghatározása beépült a hazai vizsgálatok közé, és ismerete jelentősen befolyásolja a fertőzöttek kezelését. A szűrési irányelvek módosítása, modernizálása, kiemelten az elsődleges HPV-szűrés bevezetése, több hazai munkacsoporttal egyetértve, indokolt.

A méhnyakrák a 4. leggyakoribb előfordulású és mortalitású rák a nőknél világszerte, amelynek többsége szövettanilag laphámrák, kisebb arányban adenokarcinóma, néhány igen ritka egyéb daganattól eltekintve. A méhnyakrák kialakulásában jól követhetők a rákelőző elváltozások, a korábban diszpláziának (enyhe, mérsékelt és súlyos), jelenleg a Bethesda- féle osztályozás szerint LSIL (low-grade squamous epithelial lesion) és HSIL (high-grade squamous epithelial lesion) csoportba sorolt elváltozások, az invazív karcinóma kialakulása előtt. Ezek felismerését a szövettani vizsgálatok mellett a citológiai szűrővizsgálatok nagymértékben elősegítették, illetve igazolták. A humán papillómavírus (HPV) mint a daganat kialakulásához szükséges (bár nem elegendő) kóroki tényező kimutatása, valamint a közelmúltban kifejlesztett számos új sejt- és molekuláris alapú módszer, amellyel több virális és sejteredetű biomarker alkalmazhatóságát igazolták, segíthetnek a sejtkeneti-szövettani kép elkülönítésében. Ezen módszerek együttes alkalmazása jelentősen növeli a méhnyakszűrés specificitását és szenzitivitását. Az utóbbi, kombinált tesztek – azaz a citológiai és a szövettani vizsgálatok kiegészítése molekuláris módszerekkel – számos országban beépültek a szűrés és diagnosztika módszerei közé, és kiterjedtebb használatuk hazánkban is javasolható.