Egy longitudinális vizsgálatból az derült ki, hogy a légúti fertőzések és az asztma 10-szer gyakoribbak a 2-es típusú diabétesz diagnózisakor.

Az Amerikai Kardiológusok Egyesülete a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek korai tüneteiről, figyelmeztető jeleiről készített összefoglalót, különös tekintettel a nemi különbségekre.

Egy új meta-analízis szerint a nátrium-bevitel csökkentése nemcsak a magas vérnyomás betegségben, de a normotenzív esetekben is jótékonyan hat a vérnyomásra.

Dr. Christoph Diener (Duisburg-Essen Egyetem, Németország) a neurológia témakörében 2019. szeptemberében megjelent hat fontos tanulmányra hívta fel a figyelmet.

Az alkoholfogyasztás tehető felelőssé a világban évi 2,8 millió halálesetért. Az 50 év feletti korosztályban a rák és az alkohol a vezető halálozási ok. Egy új kutatásban arra figyelmeztetnek a kutatók, hogy az alkoholfogyasztásnak nincs biztonságos alsó határa.

Ausztráliában az alkoholfogyasztás- és a dohányzás csökkentését célzó népegészségügyi politika sikeres alkalmazásának köszönhetően az elmúlt 20 évben jelentősen csökkent az idős férfiak és nők körében a daganatos halálozás. 

A hipertónia – a felnőttkorban leggyakoribb kardiovaszkuláris beteg­ség – gyakran szövődik diabetes mellitusszal. A diabéteszben kialakuló patofiziológiai (endokrin, kardiovaszkuláris, renális, neurális) eltérések hozzájárulnak a vérnyomás emelkedéséhez és gátolhatják a vérnyomás­csökkentő szerek hatását, ezért ilyenkor gyakran alakul ki terápiarezisztens hipertónia. A közlemény a terápiarezisztens hipertóniára vonatkozó legfon­tosabb ismereteket tekinti át, különös tekintettel a diabéteszes betegekre.

A European Society of Cardiology kamrai ritmuszavarokkal és a hirtelen szívhalál megelőzésével foglalkozó 2015-ös irányelveinek a 2006-os ajánlá­sokhoz képest számos új eleme van, a genetikai diagnosztikától a szubkután és a hordozható kardioverter defibrillátorokig.

A terhesség alatti magasvérnyomással küzdő nőkben már közvetlenül a szülés utáni évben fokozott a hipertónia kialakulásának kockázata.

2015-ös adatok szerint az elsősorban a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó szálló por világszerte 4,2 millió ember halálát okozta. A magas ózonértékek miatt további 254000 haláleset történt.