Élő szervezetek vizsgálata kellett a progranulin és a JAK2/STAT3 jelátviteli útvonal együttes működésének feltáráshoz.

A bélből érkező jelek szerepet játszanak bizonyos emlékek kialakulásában.

Egy dániai kohorsz vizsgálat szerint nem befolyásolta a kedvezőtlen terhességi kimenetelek kockázatát, hogy a méhnyak neopláziát kimetszéssel vagy csak aktív megfigyeléssel kezelték. 

Az egészségügyben kiterjedten alkalmazott műanyag eszközök és a mű­anyagbontásra képes környezeti baktériumok együttesen felvetik a kérdést: előfordulhatnak-e ilyen kórokozók a klinikumban is? Az alább ismertetett vizsgálatban egy olyan, sebváladékból izolált Pseudomonas aeruginosa törzset azonosítottak, mely a polikaprolakton (PCL) típusú műanyagot bontani képes enzimet termel, sőt, az így keletkező bomlástermékeket szénforrásként használja fel. A műanyagbontó képesség összefüggést mu­tatott a kórokozó biofilmképzésével és virulenciájával, így amellett, hogy a baktérium károsítja a műanyag eszközöket, nehezen kezelhető fertőzé­sekhez is vezethet.

A problémás mértékű közösségimédia‑használat gyakoribb szubjektív memóriazavarokkal és specifikus prospektív, illetve retrospektív memóriahibákkal társul.

Egy új mérési eljárás - amely magyar innováció - lehetővé teszi az idegsejtek és sejtnyúlványaik elektromos aktivitásának nagy sebességű, háromdimenziós optikai mérését, akár mozgó, viselkedő állatok agyában is.

A hosszú-COVID-szindróma súlyos kognitív károsodással járhat, de kognitív rehabilitációs program segítségével a napi tevékenységek jelentős javulása érhető el.

Az obezitás krónikus, progresszív, visszatérő, de kezelhető komplex beteg­ség, amely a testzsír kóros mértékű felszaporodásával és diszfunkciójával jár. A diszfunkcionális zsírszövetben kialakuló enyhe, krónikus gyulladás metabolikus, kardiovaszkuláris, biomechanikai és pszichoszociális követ­kezményei jelentősek. Fontos, hogy ma már nemcsak a testtömegindex, hanem a testösszetétel, a zsigeri elhízás mértéke, a társuló betegségek, a szövődmények és a funkcionális állapot is értékelendő a terápiás stratégia megválasztásához. Jelen közlemény áttekinti az obezitás epidemiológiáját, patofiziológiáját, annak elsősorban endokrin és genetikai okait, az obezitás legfontosabb endokrinológiai következményeit, valamint a jelenleg rendel­kezésre álló kezelési lehetőségeket.

Az izomőssejtek regenerálásán keresztül növelhető az izomerő - ezt egyelőre egér modellszervezetekben sikerült megvalósítani.

A kezelés a perzisztens baktériumok által okozott, súlyos esetek kezelésében is előrelépést jelenthet.