Két külön biológiai útvonal vezet ugyanahhoz az eredményhez: az ér könnyebben szűkül, kevésbé tágul és a trombózis kockázata nő.

A mediterrán étrend segít a fogyás megőrzésében, és hosszú távon mérsékelheti az elhízással összefüggő morbiditást.

A dohányzás erőteljesen növeli a hirtelen szívhalál kockázatát, de a leszokást követő idő előrehaladtával a rizikó csökken.

Az új molekula nem a bevitt energia mérséklésével, hanem az energiafelhasználás növelésén keresztül csökkenti a testsúlyt.

Az új modell az élettani adatokat bőrre helyezett, nem invazív szenzorokból származó jelek alapján értékeli.

A csonttörések jelentős része már korai jelzés lehet az oszteoporózis fennállására.

Napi 800 gramm körüli zöldség-gyümölcs fogyasztása akár huszonnyolc százalékkal mérsékelheti a szív-érrendszeri betegségek előfordulását.

Egy friss kohorszvizsgálat eredményei szerint Japánban a hevítéses dohánytermék elterjedése az akut koronária szindró­ma miatti hospitalizáció csökkenő trendjével társult azokban a populációkban és régiókban, ahol a cigaretta füstmentes alternatívájának használata gyakoribb. Az elemzés rövid összegzése a JAMA Public Health-ben jelent meg.

A kardiovaszkuláris és a pulmonológiai betegségek közötti kapcsolat komp­lex és több szinten érvényesülő kölcsönhatásokon alapul. A szisztémás gyulladás, az oxidatív stressz, a hypoxia és az endotéldiszfunkció közös patofiziológiai tengelyt alkotnak, mindkét szervrendszer károsodásához hozzájárulva.¹ A biomarkerek alkalmazása lehetővé teszi ezen folyama­tok kvantitatív értékelését, ezáltal javítva a diagnosztikai pontosságot, a rizikóstratifikációt, és segítve a terápiás döntéshozatalt. Jelen közlemény célja a kardiopulmonológiai biomarkerek részletes, integrált áttekintése, beleértve a klasszikus és új molekuláris markereket, valamint azok klinikai jelentőségét és jövőbeli perspektíváit.

Az obezitás prevalenciájának fokozódása az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb mértékű betegségterhet jelent. Az elhízással kapcsolatos mor­biditás és mortalitás kiemelt fontosságú a különböző kardiovaszkuláris betegségekkel összefüggésben. A folyamatosan bővülő kórélettani szak­tudás és terápiás lehetőségek ismerete meghatározó a hatékony megelőzés és kezelés szempontjából.