A COPD egy lassan progrediáló tüdőbetegség, amelyet a krónikus légáramlás korlátozás, obstrukció jellemez. Tudományos kutatások egyre inkább azt bizonyítják, hogy az étrend minősége befolyásolja a COPD progresszióját és hatással van a betegek tüdőfunkció romlására. Figyelembe véve a COPD egyre növekvő terhét, fontos hangsúlyt fektetni az étrend minőségére, mint olyan tényezőre, amely befolyásolja a betegség kimenetelét. Az egészségtelen „nyugati típusú étrend” bizonyítottan kapcsolódik a COPD tüdőfunkció gyorsabb hanyatlásához. Ugyanakkor a gyümölcs, zöldség, étkezési rostok, C- és E-vitamin, polifenolok és β-karotin fogyasztása alacsonyabb COPD kockázattal társul, míg a feldolgozott húskészítmények fogyasztása magasabb COPD kockázattal jár. Az D-vitamin-pótlás esetében erős bizonyíték van arra, hogy kedvező hatással van a tüdőfunkcióra.

Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

Egy nemrég publikált kínai tanulmány szerint azoknak, akik rendszeresen, nagyobb mennyiségű tejterméket fogyasztanak, kevésbé kell tartaniuk az elhízástól.

Egy régi minnesotai vizsgálat adatainak újabb, gondos értékelése azt mutatta, hogy vaj helyett kukoricaolaj alapú zsiradékok étrendbe iktatásával a koleszterinszint ugyan csökkenthető, de a kardiológiai kimenetel inkább romlik, mint javul.

Gyakran hallunk, olvasunk az étrend-kiegészítők és az ún. funkcionális élelmiszerek elsődleges és másodlagos kardiovaszkuláris prevenciós hatásáról, ha másutt nem, az ilyen termékek hirdetéseiben. Az eddigi klinikai vizsgálatok azonban nem iga­zolták, hogy a különféle antioxidánsok, szterinek és más kiegészítők rendszeres fo­gyasztása védelmet nyújtana a „kemény kardiovaszkuláris kimeneteli események­kel”, pl. a szívizominfarktussal vagy a szélütéssel szemben. Egyes vizsgálatokban éppenséggel ártalmasnak bizonyult egyik-másik étrend-kiegészítő pótlása. Az ét­rend-kiegészítők használatának általános ajánlásához több hatásossági és biztonsá­gossági adatra lenne szükség.

A négy évtized múltán publikált Sydney Diet Heart Study segíthet átértékelni azt az elterjedt véleményt, hogy a többszörösen telítetlen n-6 zsírsavak fogyasztása kardiovaszkuláris szempontból egészségesebb lenne, mint a telített zsíroké.

Különféle nyershús-diéták nem bizonyultak eléggé természetes étrendnek több kis- és nagymacska számára. Az eredményeket nemcsak állatorvosok és állatkerti gondozók, hanem cicatartók is megszívlelhetik.

Az élelmiszerekben több mint húszféle zsírsav található. Az esszenciális zsírsavak (pl. az ómega- 3-zsírsavak) fontos sejtműködésekben vesznek részt, és az emberi táplálkozás elengedhetetlen alkotóelemei, mivel ezeket más tápanyagokból a szervezet nem tudja felépíteni.