A COPD egy lassan progrediáló tüdőbetegség, amelyet a krónikus légáramlás korlátozás, obstrukció jellemez. Tudományos kutatások egyre inkább azt bizonyítják, hogy az étrend minősége befolyásolja a COPD progresszióját és hatással van a betegek tüdőfunkció romlására. Figyelembe véve a COPD egyre növekvő terhét, fontos hangsúlyt fektetni az étrend minőségére, mint olyan tényezőre, amely befolyásolja a betegség kimenetelét. Az egészségtelen „nyugati típusú étrend” bizonyítottan kapcsolódik a COPD tüdőfunkció gyorsabb hanyatlásához. Ugyanakkor a gyümölcs, zöldség, étkezési rostok, C- és E-vitamin, polifenolok és β-karotin fogyasztása alacsonyabb COPD kockázattal társul, míg a feldolgozott húskészítmények fogyasztása magasabb COPD kockázattal jár. Az D-vitamin-pótlás esetében erős bizonyíték van arra, hogy kedvező hatással van a tüdőfunkcióra.

A szabálytalan alvási mintázat időtartamának hosszabbodásával növekszik a középkorú és idősebb felnőttek 2-es típusú cukorbetegség kockázata.

A nem megfelelő alvási időtartam és alvásminőség mellett gyorsabb az amiloid-béta plakkok képződése.

Az új, nem invazív tesztelés 80%-os pontossággal képes megjósolni a demencia kialakulását akár 9 évvel a klinikai diagnózis előtt.

A horkolás gyakori rendellenesség, amely a lakosság 20-40%-át érinti és az alvászavaros légzés egyik fő jellemzője.

Kiemelkedő hatásosságot mutatott egy új, kis interferáló RNS készítmény, a lepodiszirán az örökletes szív-érrendszeri kockázati tényező, a lipoprotein(a) szint csökkentésében.

A meddőség vagy infertilitás azt jelenti, hogy 12 hónap rendszeres szexuális együttlét mellett sem alakul ki terhesség. 12 hónapnál hamarabb is kivizs­gálás javasolt, ha egyéb kockázati tényezők is fennállnak, ha a nő 35 éves vagy idősebb, illetve nem heteroszexuális kapcsolat esetén. A meddőség ke­zelésének részét képezheti az ovulációindukció, az intrauterin inszemináció, az in vitro fertilizáció, a donorsperma vagy -petesejt alkalmazása, valamint a műtéti beavatkozás.

A több mint tíz különböző komponenst tartalmazó új demencia kockázati index jobb eredményt nyújtott a korábbi skáláknál.

Humán genetikai adatok felhasználásával a szerzők bizonyítékot találtak arra, hogy a sovány izomtömeg védelmet nyújthat az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata ellen.

Egy új tanulmány szerint a túlzott mértékű stressz időseknél közel 40%-kal növeli a kognitív zavarok valószínűségét a kevés stresszt elszenvedőkéhez képest.