A mesterséges intelligenciával végzett elemzések azt mutatták, hogy a munkahelyi élmények nagymértékben befolyásolják az általános jóllétet és az alvászavarok kialakulását.

Különösen idősek körében a rendszeres napi tevékenységek csökkentik a depressziós tüneteket és a fájdalmat.

A problémás mértékű közösségimédia‑használat gyakoribb szubjektív memóriazavarokkal és specifikus prospektív, illetve retrospektív memóriahibákkal társul.

Igen kis mennyiségben, de tartósan alkalmazva bizonyíthatóan csökkentette a vérnyomást a borsmentaolaj egy kis elemszámú vizsgálatban.

Fiatal felnőttek körében a családi háttér határozza meg, hogy közösségimédia-függőségnek kialakulnak-e negatív pszichés következményei.

Svédországban elindult a MIND-GUT klinikai vizsgálat, amelynek célja a táplálkozás és az agyműködés közötti összefüggések feltárása.

Háromféle nevelési stílus, valamint a stressz, depresszió és szorongás közötti összefüggést vizsgálták iskoláskorú gyermekek körében.

A szakirodalmi áttekintés a pszichiátriai zavarok – köztük a leggyakrab­ban előforduló depresszió – és a táplálkozás minősége közötti kapcsolatot mutatja be az agy–bélmikrobiom (ABM) rendszer közvetítő szerepének ismertetésével, egyben alátámasztja az étrendi beavatkozások jelentőségét a depresszió kezelésében.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

Serdülőknél egyértelmű összefüggést tártak fel a közösségi médiahasználat és a táplálkozási zavarok között.