A környezeti fémek vizeletben mérhető magasabb szintje a vizeletben összefügg a rosszabb kognitív teljesítménnyel és a demencia fokozott kockázatával.

Világunk digitális átalakulása megállíthatatlan. A neurogenetikai kérdé­sekben alkalmazott genomika az adatok mérete és összetettsége nyomán a mesterséges intelligencia (MI) aktív felhasználója, jórészt a genotípus-fenotípus összefüggések értelmezésekor, a variánsok és a (gyakran töme­gesen hiányos) bizonyítékok kombinálásakor. Az adatvezérelt egészségügyi ellátás kibontakozásához, a személyre szabáshoz a klinikai megfigyelések biztonságos megosztásával is hozzájárul.

Egy mesterséges intelligencián alapuló modell csaknem 80%-kal jósolja meg a demencia kialakulásának valószínűségét.

A mediterrán étrend előnyeit támasztják alá az új vizsgálati eredmények is.

Új kutatási eredmények szerint az agyban kialakuló gyulladás mértéke a meghatározó az Alzheimer-kór neuropszichiátriai tüneteinek, a szorongásnak, agitáltságnak és depressziónak a kialakulásában.

A Genentech vizsgálati hatóanyaga, a gantenerumab nem mutatott szignifikáns hatásosságot Alzheimer-kór kezelésében a fázis III. GRADUATE vizsgálatokban.

A tartós cannabis használat a hippocampus atrophiájához és kognitív funkciók gyengüléséhez vezet, és ezen tényezők a demencia ismert kockázati faktorai.

Új adatok szerint a COVID-19 fertőzés miatt kezelt betegeknél sok esetben a kognitív funkciózavar, úgynevezett „agyi köd” alakul ki, átlagosan 7,6 hónappal a fertőzés után.

Háromból két, sepsisből felgyógyult beteg újonnan kialakult testi vagy lelki károsodásoktól szenved. Kognitív deficit vagy depresszió léphet fel, nehe­zebben boldogul a beteg a mindennapi életben, romlik az életminősége, a munkaképessége csökken. Már az akut kezelés során törekedni kell a következmé­nyek korai felismerésére és kezelésére.

A kognitív fenotípus meghatározása segíthet a sclerosis multiplexes betegek ellátásában.