A COPD egy lassan progrediáló tüdőbetegség, amelyet a krónikus légáramlás korlátozás, obstrukció jellemez. Tudományos kutatások egyre inkább azt bizonyítják, hogy az étrend minősége befolyásolja a COPD progresszióját és hatással van a betegek tüdőfunkció romlására. Figyelembe véve a COPD egyre növekvő terhét, fontos hangsúlyt fektetni az étrend minőségére, mint olyan tényezőre, amely befolyásolja a betegség kimenetelét. Az egészségtelen „nyugati típusú étrend” bizonyítottan kapcsolódik a COPD tüdőfunkció gyorsabb hanyatlásához. Ugyanakkor a gyümölcs, zöldség, étkezési rostok, C- és E-vitamin, polifenolok és β-karotin fogyasztása alacsonyabb COPD kockázattal társul, míg a feldolgozott húskészítmények fogyasztása magasabb COPD kockázattal jár. Az D-vitamin-pótlás esetében erős bizonyíték van arra, hogy kedvező hatással van a tüdőfunkcióra.

Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

Egy 117.000 egészségügyi dolgozó bevonásával végzett megfigyeléses vizsgálat eredményei szerint a magasabb növényi zsiradéktartalmú táplálék fogyasztása csökkenti a stroke kockázatát.

Az ómega-3 zsírsavak közül az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) jelentős mennyiségben találhatók a halakban, tenger gyümölcseiben és táplálékkiegészítő termékekben. Kardioprotektív hatásuk hátterében az ismert kardiovaszkuláris kockázati tényezők – mint a vérzsírok, vérnyomás, szívfrekvencia és annak variabilitása, trombocitaaggregáció, endothel-funkció és a gyulladásos folyamatok – kedvező befolyásolása áll. A primer és szekunder kardiovaszkuláris védelemben kifejtett hatásaikról több vizs­gálat és metaanalízis eredményét ismerhettük meg az elmúlt években.

Egy öt európai országban végzett felmérés igazolta, hogy a mediterrán étrend kedvezően befolyásolja a bél mikrobiom összetételét, és ezúton hat jótékonyan az egészségi állapotra.

A hallójárat védelmét szolgáló fülzsírt akkor kell eltávolítani, ha felszapo­rodva tüneteket okoz, vagy akadályt jelent a külső hallójárat, a dobhártya vagy a hallórendszer vizsgálata során, illetve ha megnehezíti a kommuniká­cióra képtelen beteg vizsgálatát. Hatásos megoldási mód fülzsírt oldó szerek alkalmazása; a fül kimosása, esetenként a fülzsír oldására alkalmas szerrel történő előkezeléssel; valamint a manuális eltávolítás. Jól megválasztott betegek esetében megfelelő lehet a fül otthoni kiöblítése gumiballonos fecskendővel. Kerülni kell a vattapálcák, fülgyertyák és olívaolajos cseppek használatát. Az impactatio megszüntetése ellenére továbbra is fennálló tünetek esetén azonnali kivizsgálás szükséges egyéb okok kizárására.

Mivel a szív-érrendszeri megbetegedések előfordulási aránya a fejlett társadalmakban nő, nem lehet eléggé hangsúlyozni a prevenció, az életmódváltoztatás szükségességét.

Növeli a lombikbébi program sikerességét, ha az anya mediterrán étrendet követ.

A mediterrán étrend hatásait vizsgáló „PREvención con DIeta MEDiterránea” (PREDIMED) tanulmányt 2003-ban indították Spanyolországban. A most közölt eredmények alapján a korlátozás nélkül fogyasztott olivaolaj és olajos magvak nem hizlalnak, sőt kissé csökkentik a testsúlyt.

Az öngyilkos magatartás komplex jelenség, és a szuicid mortalitás alakulá­sában számos biológiai és pszichoszociális tényező játszik szerepet. Nem­zetközileg is újszerű vizsgálatunk szerint az ivóvíz magas arzéntartalma is meghatározó tényező lehet.