A sugárterápiás technológia huszonegyedik századi látványos fejlődése és e modern technika már mindennapos elér­hetősége megalapozta annak a lehetőségét is, hogy egyre biztonságosabban és egyre hatékonyabban tudjuk a sugár­kezelést különböző szisztémás onkológiai kezelésekkel kom­binálni. A legújabb onkológiai gyógyszerterápiás modalitás, a modern immunterápia szintén a jelen század vívmánya, és az onkoterápiás palettán rohamszerű szétterjedésének a legutolsó mérföldköve, miszerint az immunkezeléseket mind korábbi daganatos stádiumokban és elvileg már kuratív intencióval végezzük el. A két rohamosan fejlődő onkoterá­piás modalitás útvonalának az óhatatlan találkozási pontja a lokálisan előrehaladott daganatos betegségek ellátásában a definitív sugárterápiához illesztett immunterápia teóriája és gyakorlata. A PACIFIC, az ADRIATIC vagy a KEYNOTE-A18 vizsgálatok sikere azt bizonyítja, hogy lehetséges még elő­relépés a helyileg előrehaladott daganatok definitív, kuratív célú ellátásában. A jelen közleményben ezt a kombinációs terápiát, a biológiai hátteret és ezen kezelési algoritmus szempontjából legfontosabb tumortípusokban a sikeres vagy kevésbé sikeres klinikai vizsgálati eredményeket ismertetjük. Magy Onkol 69:473-481, 2025

A sugárterápiás technológia huszonegyedik századi látványos fejlődése és e modern technika már mindennapos elér­hetősége megalapozta annak a lehetőségét is, hogy egyre biztonságosabban és egyre hatékonyabban tudjuk a sugár­kezelést különböző szisztémás onkológiai kezelésekkel kom­binálni. A legújabb onkológiai gyógyszerterápiás modalitás, a modern immunterápia szintén a jelen század vívmánya, és az onkoterápiás palettán rohamszerű szétterjedésének a legutolsó mérföldköve, miszerint az immunkezeléseket mind korábbi daganatos stádiumokban és elvileg már kuratív intencióval végezzük el. A két rohamosan fejlődő onkoterá­piás modalitás útvonalának az óhatatlan találkozási pontja a lokálisan előrehaladott daganatos betegségek ellátásában a definitív sugárterápiához illesztett immunterápia teóriája és gyakorlata. A PACIFIC, az ADRIATIC vagy a KEYNOTE-A18 vizsgálatok sikere azt bizonyítja, hogy lehetséges még elő­relépés a helyileg előrehaladott daganatok definitív, kuratív célú ellátásában. A jelen közleményben ezt a kombinációs terápiát, a biológiai hátteret és ezen kezelési algoritmus szempontjából legfontosabb tumortípusokban a sikeres vagy kevésbé sikeres klinikai vizsgálati eredményeket ismertetjük. Magy Onkol 69:473-481, 2025

A sugárterápiás technológia huszonegyedik századi látványos fejlődése és e modern technika már mindennapos elér­hetősége megalapozta annak a lehetőségét is, hogy egyre biztonságosabban és egyre hatékonyabban tudjuk a sugár­kezelést különböző szisztémás onkológiai kezelésekkel kom­binálni. A legújabb onkológiai gyógyszerterápiás modalitás, a modern immunterápia szintén a jelen század vívmánya, és az onkoterápiás palettán rohamszerű szétterjedésének a legutolsó mérföldköve, miszerint az immunkezeléseket mind korábbi daganatos stádiumokban és elvileg már kuratív intencióval végezzük el. A két rohamosan fejlődő onkoterá­piás modalitás útvonalának az óhatatlan találkozási pontja a lokálisan előrehaladott daganatos betegségek ellátásában a definitív sugárterápiához illesztett immunterápia teóriája és gyakorlata. A PACIFIC, az ADRIATIC vagy a KEYNOTE-A18 vizsgálatok sikere azt bizonyítja, hogy lehetséges még elő­relépés a helyileg előrehaladott daganatok definitív, kuratív célú ellátásában. A jelen közleményben ezt a kombinációs terápiát, a biológiai hátteret és ezen kezelési algoritmus szempontjából legfontosabb tumortípusokban a sikeres vagy kevésbé sikeres klinikai vizsgálati eredményeket ismertetjük.

Magy Onkol 69:473-481, 2025

Az elhízás, a 2-es típusú diabétesz és a rákbetegség szinkron terjedése fel­veti ezen népbetegségek metabolikus és genetikai összefüggéseit, amelyek igazolása elősegítheti a közös terápiás támadáspontok felismerését, és metabolikusan-molekulárisan összehangolt, személyre szabott, kombinált kezelések tervezését.

A molekulárisan célzott, daganatellenes biológiai terápiák száma rohamosan növekszik, a klasszikus citosztatikumokhoz képest antineoplasztikus effekti­vitásuk szelektívebb, és számos, szokatlan nem kívánt hatásuk lehet; többek között immunrendszeri elváltozásokat, endokrinopátiákat és cukorbetegséget okozhatnak. A biológiai hatóanyagok mintegy harmadát érintő diabetogén effektust időben fel kell ismerni, mivel a normoglikémia fenntartása az aktív onkoterápia hatékonyságának és a beteg jó életminőségének is feltétele. A cél­zott antineoplasztikumok használatának terjedése várhatóan új kihívásokat teremt, a specifikus mellékhatások hatékonyabb menedzseléséhez feltétle­nül ajánlott az onkológusok, diabetológusok és az endokrinológusok szoros együttműködése és az onkodiabetológiai szemléletmód elsajátítása.

A gyógyszerek által okozott tüdőbetegségek heterogén csoportot alkotnak, melyeknek hátterében többféle gyógyszercsoport állhat. Az intersticiális tüdőbetegségek kialakulásában egyre gyakrabban mutatható ki valamilyen gyógyszertoxicitás, és a potenciális kiváltó szerek listája sajnos egyre bővül.

Az emlőrák az egyik leggyakoribb daganattípus, nagyjából minden 9. nőt érint ez a betegség. Az emlőrák lehetséges kezelési lehetőségei közé tar­tozik a műtét, a kemoterápia, a sugárkezelés és a hormonkezelés, illetve ezek különböző kombinációja. Arról, hogy egy adott beteg mely kezelésben részesül, szakértőkből álló orvoscsoport (ún. onkoteam) dönt.

Emlőtumorok gyakorisága az elmúlt időszakban növekedett, 2018-ban az EU-ban több, mint 400 000 új esetet regisztráltak, a mortalitásuk a modern terápiás lehetőségeknek köszönhetően csökkent, azonban továbbra is a női tumoros halálozás vezető oka.

Az agydaganatok komplex neuroonkológiai kezelésében az új gyógyszeres és sugárterápiás lehetőségek mellett továbbra is alapvető szerepe van a daganatok műtéti eltávolításának. Az agydaganatok maximális, biztonságos sebészi reszekciója benignus tumorok esetén teljes gyógyulást eredményezhet, míg malignus daganatok esetén a térszűkület megszünte­tésével, a betegek neurológiai állapotának javításával lehe­tőséget ad a pontos, napjainkban már molekuláris szintű szövettani diagnózis birtokában az adjuváns onkoterápiára. Az idegsebészeti műtétet, sőt már a műtéti tervezést övező technikai és a társszakmák szorosabb bevonásával kialakult szakmai környezet az elmúlt évtizedek technikai innovációinak köszönhetően jelentősen megújult. Mindez lehetőséget nyújt a biztonságosabb, az életminőséget minél jobban megőrző beavatkozásokra, illetve korábban akár inoperábilisnak tartott daganatok biztonságos eltávolítására is. Dolgozatunkban az agydaganatműtétek stratégiai ismertetésén túl bemutatjuk az agyi daganatsebészet legfontosabb technikai innovációit, vala­mint a leggyakoribb daganattípusok (gliómák, meningeómák, agyidegtumorok és metasztázisok) kezelésében használatos sebészi alapelveket. Az agyalapi tumorok komplex sebészi ellátását, a hipofízis sebészetét, valamint a neuroendoszkópos műtéteket és gyermekkori daganatokat a különszám más közleményei részletezik. Magy Onkol 68:13-25, 2024

Speciális bejuttatási módszerrel bejuttatott RNS-darab belülről akadályozza meg a tumorok növekedését.

Az áttétes vesedaganat első vonalas kezelése három nagy szakaszra osztható. A citokinérát 2006-ban a célzott terápiák váltották fel a tirozinkináz-inhibitorok bevezetésével. Egészen 2018-ig a standard terápiát első vonalban a szunitinib és pazopanib alkalmazása jelentette. Az elmúlt évtizedben számtalan próbálkozás történt a már törzskönyvezett, illetve fejlesztés alatt álló készítmények kombinációjával, ezek a vizsgálatok azonban nem hoztak eredményt, leginkább az elviselhetetlen toxicitás miatt. A metasztatikus vesedaganat kezelésének újabb állomásához érkeztünk 2018-ban. Ebben az évben törzskönyvezték az ipilimumab és nivolumab immunterápiás kombinációs kezelést. Az azóta eltelt időszakban az immunterápia és a célzott kezelések együttes alkalmazása vezetett sikerre. Összefoglalónk elsődleges célja az Európában már törzskönyvezett, továbbá a legújabb fázis III-as kombinációs kezelések klinikai vizsgálatainak bemutatása alkalmazásuk időrendjében. További célja a vizsgálatok eredményeinek ismeretében rövid gyakorlati útmutatás arra vonatkozóan, hogy miként dönthetünk az első vonalas terápiáról.

Az elmúlt két évtized sugárterápiás technológiai fejlődése sok szempontból a terápiás szemléletet is megváltoztatta, és az új besugárzási technikák, elsősorban a sztereotaxiás kezelések már rutinszerű alkalmazása új utakat nyitott a komplex onkológiai betegellátásban. A megváltozott sugárterápiás szemlélet és klinikai gyakorlat bizonyítására talán a legjobb példa a vesedaganatok kezelésében megmutatkozó átalakulás. A vesedaganatok a hagyományos sugárterápiás gondolkodásban radiorezisztens betegségként rögzültek, így a közelmúltban a sugárkezelésnek csak minimális szerepe volt a betegek ellátásában. Az új technológiák bevezetése azonban lehetőséget biztosított a rizikómentes fokális dóziseszkalációra, így már a vesedaganatokat vagy azok áttéteit is sokkal hatékonyabban tudjuk kezelni. Mindeközben az előrehaladott vesedaganatok onkológiai gyógyszeres kezelésében is látványos előrelépés történt a célzott és immunterápiás módszerek bevezetésével, így a kétféle onkológiai modalitás együttes alkalmazása mellett gyökeresen megváltozott a vesedaganatok ellátási stratégiája, és a következményes onkoterápiás eredményesség. Jelen közleményünkben a sugárterápiás fejlődés lépéseit, az új indikációs köröket és a kombinált terápia lehetőségeit foglaljuk össze.