Az utóbbi évtizedben alapvetően megváltoztak a psoriasis terápiás lehető­ségei, az újabb és újabb biológiai gyógyszerek alkalmazásával egyre több betegnél érhető el a teljes vagy csaknem teljes tünetmentesség. Jelen összefoglalóban kitérünk arra is, hogy a COVID-19-pandémia mennyiben befolyásolta a betegek kezelését.

A most nyilvánosságra hozott filgotinib fázis III vizsgálati eredmények jó biztonságosságot és hatásosságot mutattak reumatoid artritiszben.

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel foglalkozó bizottsága (CHMP) pozitívan véleményezte a neutropenia megelőzésére szolgáló Grasustek (pegfilgrasztim) készítményt.

Az FDA a HER2-pozitív, metasztatikus emlőkarcinóma kezelésére szolgáló Herceptin két biohasonló készítményét engedélyezte (Herzuma, Ontruzant).

Az FDA engedélyt adott a Humira (AbbVie) biohasonló szerének (Hyrimoz, adalimumab-adaz) forgalmazására a Humirával csaknem azonos indikációkban. 

Az EMA pozitív ajánlást fogalmazott meg az Amglidia (glibenklamid) európai uniós forgalomba hozatali engedélyezésével kapcsolatosan.

Az FDA új programjának célja, hogy a betegek olcsóbban és az eddigieknél korábban juthassanak hozzá a számukra nélkülözhetetlen vényköteles gyógyszerekhez.

A biohasonlók olyan biológiai gyógyszerek, amelyek az originális készítmé­nyek szabadalmi védettségének lejártát követően kerülnek forgalomba. Az Európai Gyógyszerügynökség szigorú szabályozása alapján a forgalomba kerülő biohasonlók a minőség, a hatásosság és a biztonságosság tekinte­tében a referenciakészítménytől klinikailag jelentősen nem térhetnek el. 

A súlyos felnőttkori növekedésihormon- (GH-) hiány jelentőségének felis­merése, a GH-pótlás bevezetése a klinikai gyakorlatba közel három évti­zedes múltra tekint vissza. Hazánkban 20 éve vált lehetővé felnőttek szá­mára a GH-pótló kezelés, a témában számos publikáció látott napvilágot. A felnőttkori GH-hiány jelentőségének felismerése, a betegek megfelelő GH-kezelése óriási mértékben javította a hipopituiter betegek hormonpótló terápiáját. A szerzők áttekintik a kórkép kórismézésének, kezelésének főbb szempontjait, összefoglalják a hazai tapasztalatokat.

Gyakorló orvos számára talán idegenül hangzik a címbéli kifejezés, hiszen ő nyilván előbbre valónak tartja a betegekkel való törődést az elvont jogi kategóriák közötti búvárkodásnál. A látszat azonban most is csalóka. A szellemitulajdon-védelem jogi eszközrendszere nem egyébre szolgál, mint az alkotó emberek jogos érdekeinek védelmére, anyagi biztonságuk elősegítésére, ezáltal megteremti a megfelelő környezetet újabb alkotások létrehozására. S persze a társadalomnak is alapvető érdeke, hogy a tudományos kutatások, a technológiai fejlesztőmunka eredményei, a szakirodalmi alkotások minél szélesebb körben és minél gyorsabban hozzáférhetővé váljanak.