Napjainkban egyre gyakrabban találkozhatunk eddig nem szokványos vagy ritkán diagnosztizált parazitózisokkal. A klimatikus viszonyok jelen­tős hatással vannak a paraziták többségének életciklusára, emellett más környezeti tényezők – terepviszonyok, az ember által kialakított környezet és az emberi viselkedés – is befolyásolják a paraziták túlélését és átvitelét. A paraziták a bélrendszerben, a vérben vagy a bőrben élősködnek, az ál­taluk okozott fertőzések lehetnek teljesen tünetmentesek, de szélsőséges esetben súlyos, halált okozó megbetegedést is előidézhetnek. A közlemény röviden összefoglalja azon helminthek (férgek) okozta betegségeket, ame­lyek előfordulása jellemző Magyarországon.

Sikerült azonosítani egy olyan gént, amely fontos nemi különbségeket okoz a citokinek termelődésében.

A maláriaparaziták évtizedekig is rejtőzhetnek az emberek szervezetében anélkül, hogy tüneteket okoznának.

Pozitiv véleményt kaptak a talajon keresztül terjedő helmintusfertőzések, köztük a nyirokcsomós filariázis kezelésére szolgáló ivermektin-albendazol az EU-n kívüli piacokon történő alkalmazására.

A gyógyszerek által okozott tüdőbetegségek heterogén csoportot alkotnak, melyeknek hátterében többféle gyógyszercsoport állhat. Az intersticiális tüdőbetegségek kialakulásában egyre gyakrabban mutatható ki valamilyen gyógyszertoxicitás, és a potenciális kiváltó szerek listája sajnos egyre bővül.

A kortikoszteroidok ismert gyulladáscsökkentő hatásuk révén számos betegség esetén játszanak fontos stratégiai szerepet azok kezelésében, azon­ban hosszan tartó használatuk jelentős mellékhatásokat okozhat. Jelen cikk a szteroidkezelés mellett előforduló infekciókra való fogékonyságról, valamint a leggyakrabban kialakuló fertőző betegségekről kíván átfogó képet adni.

Az összefoglaló közleményben elsősorban a másodlagos hipogammaglobulinémia felismerésére, a primer formáktól való elkülönítésére koncentrálunk. A hemato-onkológiai, autoimmun betegségekre és a kezelésükre alkalmazott immunszuppresszív szerekre fókuszálva bemutatjuk azok immunglobulin (Ig) termelésre gyakorolt hatását. Az összefoglalóban kitérünk a klinikai gyakorlatban alapvető diagnosztikus és terápiás szempontokra is.

A közösségben szerzett tüdőgyulladás napjainkban is igen gyakori és veze­tő haláloki tényezőként szerepel világszerte. Emiatt a kórkép morbiditási és mortalitási mutatóinak globális szintű csökkentése nagy jelentőséggel bír. Ennek alappillérei a hatékonyan működő prevenciós programok, a gyors és szenzitív diagnosztika, valamint az adekvát empirikus antibiotikum ajánlások.

Az igen hosszú láncú zsírsavak kimutatása és eltávolítása egyaránt hasznos lehet több demielinizációs kórkép diagnosztikájában és kezelésében.