A menopauzális átmenet időszakát és a posztmenopauzában töltött éve­ket a pubertáshoz és reproduktív életkorhoz hasonlóan a női lét normális szakaszának kell tekintenünk. Az erre az időszakra jellemző élettani és kórélettani változások interdiszciplináris megközelítést igényelnek – fon­tos a krónikus betegségek miatt bekövetkező morbiditás és mortalitás csökkentése a preventív lépések előtérbe helyezésével, kiemelten kezelve a kardiovaszkuláris rendszer és a csontanyagcsere egészségének megőr­zését már a perimenopauzális átmenettől kezdődően.

A vazomotoros tünetek és a hüvelyszárazság pontosabb prediktora a perimenopauza kezdetének, mint a ciklus eltolódása.

Egy finn vizsgálat szerint peri- és posztmenopauzális nőknél kapcsolat mutatható ki a testzsírszázalék és a medencefenék-rendellenességek tüneteinek gyakorisága között.

A születéskor várható élettartam folyamatosan növekszik, melynek hatásá­ra az idősek aránya világszerte fokozatosan emelkedik. Az öregedés során a hipotalamusz-hipofízis tengely működése módosul, ezáltal az endokrin és a metabolikus folyamatok többrétű változása észlelhető. A fiziológiás és patológiás eltérések megítélése, kezelése ezért egyes esetekben nagy kihívás a klinikusok számára. Ebben a cikkben az életkorral járó hormonális eltéréseket, a hipotalamusz-hipofízis és endokrin mirigyek különböző ten­gelyeinek, a kalcium- és csontanyagcsere, valamint a glükózhomeosztázis életkorral összefüggő változásait tárgyaljuk.

A menopauzában lévő pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő nők a levothyroxin kezelés nyomán nem mutatnak kognitív hanyatlást a pajzsmirigybetegségben nem szenvedőkhöz képest.

A genderszempontú gyógyászat különbséget tesz a férfiak és nők kardio­vaszkuláris megbetegedéseinek kialakulását, illetve az egészségük meg­tartását befolyásoló biológiai és szociokulturális szempontok között. Ez a látásmód lehetővé teszi az egyes nemekre jellemző rizikófaktorokhoz köthető, személyre szabott betegségmegelőzést.

Egy új kutatás szerint a 65 éves és idősebb, alacsony thyrotropinszintű és pajzsmirigyhormon-terápiában részesülő betegeknél megnő a demencia és más kognitív problémák kockázata.

A biológiai és a valódi életkor szerepe

Az éjszakai izzadást rákérdezés nélkül ritkán említik a betegek. A fokozott éjszakai verejtékezést okozó állapotok közül a leggyakoribbak: menopausa, hangulatzavarok, gastro-oesophagealis reflux betegség, pajzsmirigy-túl­működés és elhízás, de súlyos, életet veszélyeztető betegség is állhat a hát­térben. Ha az anamnézis és a fizikális vizsgálat nem tár fel specifikus okot, az orvos szisztematikus és költséges kivizsgálásra kényszerül.

A petefészekrák ritka, magas mortalitású daganat. A kórkép kialakulásával kapcsolatos ismeretek az ezredforduló óta jelentősen megváltoztak, és az azonosított genetikai, reprodukciós és hormonális faktorok lehetőséget teremtenek személyre szabott kockázatbecslő modellek alkalmazására, illetve akár megelőző rizikócsökkentő műtét elvégzésére.