Olyan sok új információ látott napvilágot e tárgyban, hogy az összefoglaló közel sem lehet teljes. A tisztán immunológiai terápiák (bispecifikus antites­tek, CAR T-sejtek) és a kismolekulák (pl. venetoclax, ibrutinib, lenalidomid, pomalidomid, pomatinib) betörtek a mindennapi gyakorlatba, sokszor a korábbi kemoterápiákénál is jobb eredményt érünk el velük, néha más kezelésre nem reagáló esetekben is. Ezeket a nagy hatású kezeléseket igyekszünk minél korábban, akár első vonalban alkalmazni, hogy a még nem kimerült immunrendszert hatásosabban modulálhassuk. Ehhez el­engedhetetlen a betegségek pontosabb feltérképezése, melyet a ma már rutinszerű részletes genetikai elemzés is segít.

A fázis III. CARTITUDE-4 vizsgálatban a standard terápiáknál jobb progressziómentes túlélési eredményeket mutatott a cilta-cel kezelés.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) azt kérte, hogy az Oncopeptides AB adja vissza myeloma multiplex gyógyszere, a Pepaxto (melfalán-flufenamid) amerikai forgalomba hozatali engedélyét.

Az EMA-CHMP pozitívan véleményezte a relapszáló és refrakter mielóma multiplex kezelésére szolgáló Tecvayli (teklisztamab) készítményt.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a myeloma multiplex kezelésére szolgáló Sarclisa készítményt.

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszereinek bizottsága (CHMP) 2019 március 25-28-i ülésén az alábbi készítményeket véleményezte.

A daganatos betegségek leküzdésére egyre több gyógyszer, illetve gyógy­szeres kezelési protokoll áll rendelkezésre. Nem biztos ugyanakkor, hogy minden új kezelési módszer alkalmazható az idős betegeknél is; a bősé­ges kezelési kínálat akár e páciensek „túlkezelésével” is járhat. Előfordul­hat, hogy bizonyos gyógyszerek és kezelési protokollok szerinti eljárások időskorban kevésbé hatásosak, vagy pedig az idős emberek rosszabbul tolerálják őket, mint a fiatalok. A cikk összefoglalja, hogy előrehaladott életkorban mely gyógyszerek alkalmazása nélkülözhető, és melyek azok, amelyeket egyáltalán nem lenne szabad használni.

Bevezetés
Jelenleg hat különböző hatásmechanizmussal bíró gyógyszercsoport áll rendelkezésre a myeloma multiplex (MM) kezelésére: alkilálószerek, szteroidok, immunmodulánsok (IMiD-ek), proteaszómagátlók (PI-k), hisztondeacetiláz-gátlók (DACI-k) és monoklonális antitestek (mAb-k). Az elmúlt 5 évben számos új gyógyszert törzskönyveztek, mint pl. a pomalidomidot (3. generációs IMiD), a karfilzomibot, az ixazomibot (2. generációs PI-k), a panobinostatot (DACI) és két monoklonális antitestet, az elotuzumabot és a daratumumabot. Az új gyógyszerek megváltoztatták a myeloma multiplex kezelési stratégiáját, ami az átlagos túlélés jelentős javulását eredményezte, mely manapság 6–10 évre tehető. A közlemény öt esetismertetésen keresztül mutatja be a myeloma kezelési lehetőségeit első vonalban és relapszus esetén. Az egyes esetek főbb jellemzőit az 1. táblázat foglalja össze.

Bevezetés
A myeloma multiplex kezelési lehetőségei jelentősen bővültek az elmúlt évtizedekben. Az újonnan felfedezett molekuláris célpontok megismerése hatékony myeloma-ellenes monoklonális antitest (mAb) kezelések elfogadásához vezetett.