Az obezitás krónikus, progresszív, visszatérő, de kezelhető komplex beteg­ség, amely a testzsír kóros mértékű felszaporodásával és diszfunkciójával jár. A diszfunkcionális zsírszövetben kialakuló enyhe, krónikus gyulladás metabolikus, kardiovaszkuláris, biomechanikai és pszichoszociális követ­kezményei jelentősek. Fontos, hogy ma már nemcsak a testtömegindex, hanem a testösszetétel, a zsigeri elhízás mértéke, a társuló betegségek, a szövődmények és a funkcionális állapot is értékelendő a terápiás stratégia megválasztásához. Jelen közlemény áttekinti az obezitás epidemiológiáját, patofiziológiáját, annak elsősorban endokrin és genetikai okait, az obezitás legfontosabb endokrinológiai következményeit, valamint a jelenleg rendel­kezésre álló kezelési lehetőségeket.

A sportoló gyermekek és serdülők következetesen jobb pszichológiai és fizikai egészségi mutatókat értek el, mint azok, akik nem vettek részt délutáni sportprogramokban.

A pszichológiai stressz és a daganatos betegségek közötti kapcsolat a közbeszédben gyakran oksági narratívaként jelenik meg, azonban ezt a jelenlegi tudományos evidenciák nem támasztják alá. Epidemiológiai és prospektív kohorsz­vizsgálatok alapján a pszichológiai stressz önálló karcinogén tényezőként nem igazolható, és populációs szinten nem mu­tatható ki konzisztens összefüggés a stressz és a daganatok incidenciája között. Egyes pszichoszociális tényezők – így a maladaptív coping stratégiák vagy a tartós distressz – mér­sékelt, nem konzisztens kapcsolatot mutathatnak bizonyos klinikai kimenetelekkel (pl. túlélés, kiújulás), azonban ezek az eredmények heterogének és módszertani korlátokkal terheltek. A pszichoonkológiai intervenciók igazoltan csök­kentik a pszichés distresszt és javítják az életminőséget, miközben a daganat biológiai progressziójára gyakorolt köz­vetlen kauzális hatásuk nem bizonyított. Ennek megfelelően a pszichoszociális ellátás klinikailag indokolt, a biológiai oksági narratíváktól egyértelműen elhatárolva.

Magy Onkol 70:161-167, 2026

Egy új kutatás olyan megközelítést mutatott be, amely a nagy nyelvi modellek képességeit ötvözi a hagyományos pszichometriai eszközökkel a depresszió előszűrésében.

Az onkopszichológiai támogatás egyre fontosabb szerepet tölt be a daganatos betegek komplex terápiája és gondozása során, de a személyes segítség sokak számára nehezen el­érhető. Az „Anna AI” nevű, mesterséges intelligencia alapú pszichoszociális támogató eszköz 2023 óta kínál innovatív és díjmentes onkopszichológiai támogatást az onkológiai betegeknek és hozzátartozóiknak Magyarországon. Az OpenAI és az Anthropic nyelvi modellekre épülő rendszer célja, hogy hiteles, etikus és empatikus módon tájékoztasson, valamint pszichoszociális támaszt nyújtson a felhasználóknak. Anna AI nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi kapcsolatot: támogatja az önreflexiót, segíti a belső erőforrások mozgó­sítását, és hozzájárul a tárgyhoz tartozó tudás bővítéséhez. A platformot folyamatosan fejlesztjük pszichológiai szakmai és informatikai területen, és interdiszciplináris felhasználásra is alkalmas.

Magy Onkol 70:75-82, 2026

Egyetlen adag dimetiltriptamin is jelentősen csökkentette a depressziós tüneteket egy kis elemszámú vizsgálatban.

A másokkal kapcsolatos együttérzés jelentős pozitív hatással van a pszichés jóllétre és kiegyensúlyozottságra.

Háromféle nevelési stílus, valamint a stressz, depresszió és szorongás közötti összefüggést vizsgálták iskoláskorú gyermekek körében.

A mesterséges intelligencia a jövőben hatékonyan javíthatja a pszichológiai kérdőívek hatékonyságát, elkerülve a redundáns kérdéseket és egyszerűbbé, pontosabbá téve a diagnózist.

A szakirodalmi áttekintés a pszichiátriai zavarok – köztük a leggyakrab­ban előforduló depresszió – és a táplálkozás minősége közötti kapcsolatot mutatja be az agy–bélmikrobiom (ABM) rendszer közvetítő szerepének ismertetésével, egyben alátámasztja az étrendi beavatkozások jelentőségét a depresszió kezelésében.