A magyarországi addiktológia szolgáltatásai egységes formában kereshetők terület és bekerülési költség és célcsoport szerint a VAVO adatbázisában. A projekt célja, hogy a függőséggel küzdő személyek lakóhelyük közelében megtalálják a számukra megfelelő szolgáltatást.

A cikk áttekinti a sclerosis multiplex (SM) kezelésére jelenleg elérhető betegséglefolyást módosító kezelések (DMT = disease modifying therapies) rövid és hosszú távú hatékonyságát és kockázatait, valamint az alkalmazásukkal kapcsolatos gyakorlati kérdéseket.
A szerzők a Medline, az Embase és Cochrane adatbázis 1992 és 2016 áprilisa közötti adatait, SM-kezelésre vonatkozó szakmai irányelveket, a 2015-ös ECTRIMS és a 2016-os AAN konferenciák absztraktjait áttekintve alkották meg az összefoglalót.

A rivaroxaban hatásos és biztonságosan adható antikoaguláns, mely nemcsak preklinikai és klinikai vizsgálatokban, hanem a való életben is többféle klinikai helyzetben és betegpopulációban igazolta prioritá­sát mind a K-vitamin-antagonistákkal szemben, mind pedig az új típusú antikoagulánsok között. A cikk a rivaroxaban kardiológiai alkalmazási le­hetőségeit tekinti át.

Az elsődleges csilló-diszkinézia egy ritka autoszomális recesszív rendellenesség, mely krónikus alsó vagy felső légúti megbetegedéshez vezet. A betegség jobb megértéséhez most egy nemzetközi regisztrációs platformot hoztak létre.

A biológiai terápiás szerek az immunrendszer által mediált gyulladásos betegségek hagyományos szerekre rezisztens középsúlyos és súlyos formáiban már alapvető kellékei terápiás eszköztárunknak. Az első szabadalmak lejártával várható a biohasonló követő molekulák klinikai gyakorlatba történő bevezetése.

A daganatellenes gyógyszeres terápiák magas költségvonzatokkal járnak, ezért finanszírozói preferencia a követő készítmények alkalmazása. A klinikus részéről a gyógyszerminőség, a hatékonyság és a biztonságosság vonatkozásában az innovatív és a követő készítmény ekvivalenciájának elfogadása csak objektív adatok alapján lehetséges. A biotechnológiai úton előállított humán gyógyszerkészítmények esetében komplex, egyedi, összehasonlító szemléletű klinikai és nem klinikai vizsgálatok, s ezek eredményei alapján a regisztrációs hatóságok állásfoglalásai képezhetik a klinikusi gyakorlat alapjait. Ezen gyógyszerek hatékonysága szempontjából leggyakoribb kérdés az extrapoláció megalapozottsága, míg a biztonságosság legszenzitívebb területei az immunogenitás, a gyógyszerminőség és a farmakovigilancia.

A gyógyszerek közfinanszírozására fordítható keretek szűkülése igazolja a biohasonló terápiák létjogosultságát. Elterjedésüknek gátat szab a terápiaváltás során esetleg fellépő immunogenicitási reakciótól, a terápiás hatás csökkenésétől való félelem, bár ezek incidenciájáról ma még kevés a jó minőségű tudományos bizonyíték. De novo betegek esetében a biosimilar készítmények segítségével javíthatjuk a betegek hozzáférését, illetve azonos kezelt betegszám esetén csökkenthetjük a terápiás költségeket. Az innovatív készítmények volumenkorlátai miatt ennek hazánkban a beteghozzáférés szempontjából kiemelt jelentősége van.

A coronaria-sztent beültetése utáni trombocitagátló kezelés a nemzetközi ajánlások szilárd bizonyítékokon nyugvó eleme. Nem eldöntött, hogy ha orális alvadásgátló kezelés is indokolt, hasznos-e a sztent beültetését követő azaz K-vitamin-antagonista, clopidogrel és acetil-szalicilsav együttes alkalmazása.