Egy nemzetközi felmérés azt vizsgálta, hogy az idősebb és a fiatalabb korosztályban hogyan alakult egyes daganattípusok gyakoriságának változása az utóbbi két évtizedben.

A csecsemők két éves korukig eliminálják a HPV-vírust, de ettől még a HPV-oltás felvétele az anya miatt továbbra is fontos.

Az új cPANHPVAX vakcina a fejlődő országokban is jelentősen növelheti a beoltottak arányát, és terápiás hatása is lehet a már meglévő fertőzések ellen.

Munkánk célja a leggyakoribb daganattípusok hazai incidenciája és mortalitása vonatkozásában a vármegyénkénti eltérések
feltárása, illetve azok időbeli változásainak elemzése volt. A Nemzeti Rákregiszter és a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisai alapján minden egyes vármegyére és Budapestre
nézve kiszámoltuk a 100 ezer főre jutó, korra standardizált incidencia-és halálozási arányt. 15 rosszindulatú daganattípusra fókuszáltunk, három különböző időszakban. Eredményeinket
leíró statisztikai módszerrel elemeztük. A tüdőrák felfedezését és halálozását tekintve kelet–nyugati mintázatot azonosítottunk, a keleti vármegyék nagyobb súlyával (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés). Az ajak- és szájüregi rákok halmozódását találtuk hazánk északkeleti peremterületein (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék).
Országszerte a fővárosban kimagaslott az emlőrák incidenciája. Magyarországon a vizsgált időszakban az egyes daganattípusok incidencia- és mortalitásbeli változásai a fejlett országokban
tapasztalt tendenciákhoz hasonlónak bizonyultak, azonban az értékek általában magasabbak voltak. A területi eloszlás különbségei a társadalmi depriváció és az emiatt nagyobb mértékű egészségügyi kockázati tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás)
területi mintázatát követte. Vizsgálatunk háttér-információt szolgáltathat a területspecifikusan célzott népegészségügyi programok tervezéséhez. Magy Onkol 68:95-112, 2024

A WHO globális felmérése szerint majdnem minden harmadik felnőtt férfi HPV-fertőzött.

Míg korábban úgy gondolták, hogy az emberi szervezetben megjelenő rákos daganatok sterilek, kiderült, hogy növekedésüket és a metasztázist a ráktípusra jellemző egyedi mikrobiom segítheti elő.

A szexuális úton terjedő fertőzések mind gyakoriságuk, mind az egyéni életminőségre és a reproduktív kapacitásra gyakorolt káros hatásaik miatt napjainkban is kiemelt figyelmet érdemelnének. Az utóbbi két évtized­ben számos, sajnálatos módon többnyire negatív fejlemény következett be e betegségcsoport területén, ami további súlyos problémákat vetíthet előre. Ezek közül a leginkább aggasztó, hogy a gonorrhoea kórokozója, a Gonococcus multirezisztens szuperbaktériumként nemrégiben az Egész­ségügyi Világszervezet (WHO) magas prioritású listájára került mint az egyik olyan kórokozó, melynek kezelése hamarosan lehetetlenné válhat.

Az átlagosnál több mesterséges édesítőszert fogyasztó egyéneknél 8 év múltán a daganatos megbetegedések kockázatának 13%-os növekedését figyelték meg egy francia vizsgálatban.

Az átlagos kávéfogyasztás (körülbelül 3-5 csésze naponta) segít megelőzni számos krónikus megbetegedést a koffein számos egyedülállóan előnyös tulajdonsága okán.

Az éjszakai izzadást rákérdezés nélkül ritkán említik a betegek. A fokozott éjszakai verejtékezést okozó állapotok közül a leggyakoribbak: menopausa, hangulatzavarok, gastro-oesophagealis reflux betegség, pajzsmirigy-túl­működés és elhízás, de súlyos, életet veszélyeztető betegség is állhat a hát­térben. Ha az anamnézis és a fizikális vizsgálat nem tár fel specifikus okot, az orvos szisztematikus és költséges kivizsgálásra kényszerül.