A 40 éves kor előtt bekövetkező korai menopauza esetén jelentősen magasabb a kockázata a magas vérnyomás kialakulásának.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

Igazolt kapcsolatot találtak három gyakori szív- és érrendszeri betegség és a kognitív károsodás fokozott kockázata között.

A genderszempontú gyógyászat különbséget tesz a férfiak és nők kardio­vaszkuláris megbetegedéseinek kialakulását, illetve az egészségük meg­tartását befolyásoló biológiai és szociokulturális szempontok között. Ez a látásmód lehetővé teszi az egyes nemekre jellemző rizikófaktorokhoz köthető, személyre szabott betegségmegelőzést.

Egy longitudinális vizsgálatból az derült ki, hogy a légúti fertőzések és az asztma 10-szer gyakoribbak a 2-es típusú diabétesz diagnózisakor.

Új megfigyeléses adatok szerint a mediterrán étrend hatására nőkben csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések incidenciája és a halálozási arány is.

A szív gyors mozgása miatt a CT hosszú ideig alig játszott szerepet a kardiális képalkotásban. Az utóbbi mintegy 20 évben azonban a speciális, csúcskate­góriás CT-rendszerek elismerésre méltó minőségű és nagy információértékű kardiális képalkotást tesznek lehetővé. A cikk a CT kardiológiai diagnoszti­kában való alkalmazásának előfeltételeit és területeit ismerteti, kiemelve a speciális előnyöket és a korlátokat is.

Egy új elemzés szerint az olajos tengeri halakból származó omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak (n-3 PUFA) magasabb szintje mellett kevésbé alakul ki krónikus vesebetegség (CKD) és a vesefunkció is lassabban csökken.

A legújabb tanulmányok szerint a magány agy- és szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz és erősen növeli a demencia kockázatát is.

Ahogy a sebészet elengedhetetlen része az egészségügyi ellátásnak, a fájdalomcsillapítás sem nélkülözhető ellátási kategória. A mai modern aneszteziológiai technikák és a szakmai felkészültség lehetővé teszik a multimodális fájdalomcsillapítás érvényre jutását a közvetlen műtét körüli időszakban. A műtőből és a kórházból távozás után a megfelelően körültekintő, a fájdalom minden dimenziójára és az ellátás minden szempontjára kiterjedő fájdalomcsillapításnak ugyanilyen fontos szerepet kell kapnia.