2025 januárjában 58 tagú, különböző tudományágakat képviselő nem­zetközi szakértői csoport fogalmazta meg az obezitás új diagnosztikus osztályozását és kritériumait. Javaslatot tettek az obezitás definíciójára, és felvázolták a diagnosztikai kritériumokat, hangsúlyozva a krónikus szisz­témás betegségként való besorolás, a bizonyítékokon alapuló kezelés és a közegészségügyi stratégiák szükségességét. A téma igen alapos körbejá­rását jelzi a 41 oldalas állásfoglalás és a megadott 197 irodalmi hivatkozás. A javaslatról szóló összefoglaló a Lancet folyóiratban jelent meg.

Léteznek-e már orvosi ember-kiborgok? A válaszhoz először definiálni kelle­ne az ember-kiborg egészségügy szerinti fogalmát. Mi a különbség a huma­nista és a poszthumanista orvoslásnak az egészségügy technikai fejlődéssel kapcsolatos felfogása, elfogadása között? Eljutott-e az orvoslás az extra emberi képességeket is adó mesterséges szervekig? Vajon a kiborglét mint poszthumanista fogalom létezhet-e a jelenlegi humanista egészségügyben? A közlemény ezekre a kérdésekre próbál választ adni, és javaslatot tesz az orvosi ember-kiborg definíciójára is.

2026. február 27–28. között rendezték meg a Semmelweis Egyetem Belgyó­gyászati és Onkológiai Klinikáján a III. Magzati és Reproduktív Diagnosztika továbbképző tanfolyamot. Az OFTEX-akkreditált rendezvény az elmúlt évek­ben országos jelentőségű szakmai fórummá vált, amely a prenatális és repro­dukciós genetika legkorszerűbb technológiai és szemléleti irányait mutatja be.

Az új modell a jelenlegi módszereknél sokkal korábban képes jelezni, ha intenzifikálni kell a kezelést prosztatarákos betegeknél.

Kedvező eredményeket mutatott a pszilocibin rövid távú alkalmazása terápiarezisztens obszesszív-kompulzív zavarban szenvedő betegeknél.

Az új, rendkívül precíz ultrahangos eljárás hatékonyan képes célzottan kezelni a korai prosztatarákot, miközben megőrzi a betegek életminőségét.

Apró méretük miatt a sejtek nem tudják eltávolítani ezeket a részecskéket, pedig akár toxikus bevonattal is rendelkezhetnek.

A PREVENT modell hasznos kockázati küszöbértékekkel szolgál a szív-érrendszeri kockázatokat csökkentő sztatin terápia megkezdéséről szóló döntésekhez.

Az orvosok és kutatók továbbra is foglalkoznak az autizmus eredetével kapcsolatos, bizonyítatlan és cáfolt állításokkal – legfőképpen azzal, hogy a vakcinák és a szülés előtti acetaminophen-használat növelheti a rendellenesség kockázatát.

Az autizmus szakértői élesen bírálták a Trump-kormányzat jelentését, amely szerint a szülés előtti acetaminophen-használat és az oltások növelhetik az autizmus kockázatát, és hogy egy 25 évvel ezelőtt a piacról kivont gyógyszer kezelheti a rendellenesség tüneteit.